A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

a szépművészeti akadémián tanult. Visszakerülve Aradra, a városi színház dekoratív szobrászmunkáit végezte és ismét díjat nyert az ipari kiállításon. Már mint debreceni lakos pályázta meg 1894-ben a kolozsvári Mátyás-szobor tervet, s 600 koronás jutalmat kapott. E sikeren felbuzdulva döntött úgy, hogy tovább tanul. Pesten, Stróbl Alajos mesteriskolájában képezte magát. Itt készítette el „Építészet" és „Hadászat"c. jelképes szobrát az igazságügyi minisztérium (Kúria) homlokzatára. Kisplasztikáit rendszeresen beküldte kiállításokra, pályázatokra,

26 s több portrét készítette Aradra, Máramarosra, megbízásként.

27 1899-ben Selmecbányán avatták honvéd emlékművét,

28 1900-ban Nagykőrösön, 1901-ben Nagyszalontán, 1903-ban Clevelandban Kossuth-szobrát.

29 „Pusztafia" с kisplasztikája volt első jellegzetes zsánerszobra, ezt követte a „Pányvavető csikós".

30 E mű nagy sikert aratott a lyoni kiállításon, itthon a millenáris kiállításra viszont nem fogadta el a zsűri, s csak Herman Ottó „ősfoglalkozások" sátrában szerepelhetett. Az 1900-as párizsi világkiállításra Debrecen városa elküldte a szobrot, Tóth Andrásnak pedig a debreceni iparkamara adott 400 koronás utazási ösztöndíjat Párizsba.

31 Ekkor már Tóth András népszerű és gyakran foglalkoztatott szobrásza Debrecennek. 1897-ben Révész Bálint szobrát küldik Münchenbe öntetni,

32 1898-ban az egykori Fejérió szálló falán avatják az Első Nemzeti Játékszíni Társulat debreceni szerepléseinek emléktábláját.

33 Ugyancsak 1898-ban mintázta az egykori Fazekas-féle lakóház falára kerülő Fazekas-emléktábláját, amelynek hangulatos domborművei

34 Csokonai—Fazekas barátságára utalnak, illetve a „Ludas Matyi" jeleneteiből merítik témáikat. (1. kép). Ugyancsak Fazekas Mihály emlékének hódolva készítette el síremlékének egyszerű emblémáit 1904-ben, a Főiskolai Irodalmi Önképző Kör kérésére. Az emléktáblák készíttetője, megrendelője általában a Csokonai Kör volt. A Kör megbízásából mintázta meg a Komáromy-ház falára kerülő domborművét, amely a szatmári békekötést megelőző tárgyalások színhelyét jelölte meg.

35 Ez a dombormű (2. kép) szobrászi megoldásában későbbi érsekújvári reliefjével rokon.

36 Köztéri szobraival, emlékműveivel azonban nem aratott Debrecenben sikereket: kudarcok, bukások kísérték útját. 1895-ben mintázta a már említett hajdúböszörményi Bocskaiszobor modelljét, amelynek kivitelezéséért 14 000 Ft-ot kért. A mű a hadvezér Bocskait ábrázolta kivont karddal, amint bástyatetőn állva török ágyúgolyóra és zászlóra tapos.

37 26 Résztvett pl. az Erszébet királyné pályázaton, Nagyszalontára pedig Arany János ülő szobrát készítette (ma az Arany János Múzeumban van). 27 Aradra Aczél Ferenc, Salacz Gyula, dr. Darányi János, Máramarosra Szilágyi István szobrát mintázta meg. Ez utóbbi avatásáról tudósít és reprodukciót közöl a VU. 1899. 20. sz. 333—35. 28 A szoborért 16 000 K-t kapott, Selmecbánya főterén helyezték el, 1945 után az ó-városban kapott helyet. Ism. és repr. Koroknay Gyula (H-b. Napló, 1974. jan. 13.). 29 A nagykőrösi avatásról beszámol a VU. 1900. évf. 40. sz. 661. A nagyszalontai szoboravató előtt Ady Endre közli Tóth András с cikkét a Nagyváradi Napló 1901. jún. 20-i számában. „Kuruc magyar ember, a megihletett magyarok dacos, erős tehetségével" — írja itt Ady Tóth Andrásról. A leleplezésről tudósít a VU. 1901. évf. 27. sz. 437. A clevelandi szobrot Móricz Pál ism. és repr. a DKK 1902. évf. 72. 30 „Pusztafia" с szobra József főherceg alcsúti kastélyában volt. A „Pányvavető csikós"-t így méltatta Herman Ottó: „Áll a csikós és hódít ... vannak fogyatkozásai is, de a felfogás magyar és hortobágyi..." A levél Tóth Lehel tulajdonában van. Közli Kardos László Tóth Árpád с monográfiájában (Bp. 1965) a 15. oldalon. Ez a monográfia mindmáig a legbővebb irodalom Tóth Andrásról is. 31 Közli Kardos László i. m. A szobrász elvitte fiát,Árpádot is. Az DDK 1901. évf. 51. 1.-án tudósítást ad a szobor párizsi sikeréről, repr. az 52. oldalon 32 Tudósít a VU. 1897. évf. 43. sz. 717. 33 Az avatásról tudósít a VU. 1898. évf. 49. sz. 855—56. 34 Ma a Vörös Hadsereg u. 58. sz. ház falán látható az emléktábla, két részletének vázlata a Déri Múzeumban. Ism. és repr. Béber László (H-b. Napló, 1970. febr. 12.). 35 Az avatásról tudósít a VU. 1903. évf. 45. sz. 750—51. 36 Érsekújváron 1906-ban avatták Tóth András emléktábláit az egykori fejedelmi kastély falán. Bercsényi, Rákóczi és Bottyán emléktáblái, főként az utóbbi — hasonlóan a debrecenihez — zászlót tartó kuruc vitézt jelenít meg. 37 Ism. és repr. a „Hajdúböszörmény és Vidéke" 1896. évf. 15. és 17. sz. 24* 371