A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

iránti érzéket és közreműködjék Debrecen közterei, utcái, környéke szépítésében".

20 Emlékünnepségeket rendezett Debrecen nagy szülöttei, jeles művészei, tudósai tiszteletére és az egykori lakhelyen, vagy a történelmi események színhelyén emléktáblákat, domborműveket helyezett el. Széles körű tevékenységet fejtett ki Csokonai Vitéz Mihály, Földi János, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Diószegi Sámuel emlékének, kultuszának ápolása terén. Képzőművészetileg legnagyobb jelentőségű tette a Fazekas—Diószegi emlékmű állíttatása volt. 1907-ben országos ünnepség keretében avatták fel az egykori Füvészkertben Somogyi Sándor szoborcsoportját. A murális műfajok, ez esetben az architekturális szobrászat fejlődése az építészet színvonalához, fejlődési üteméhez kötődik, s messzemenőleg függ az építészek társművészetet előkészítő tevékenységétől. Ahogy megjelentek Debrecenben a paloták, az üzletházak, a rangos középületek, „falat" kaptak a szobrászok, a kőfaragók, az iparművészek is. A századfordulón palotát építtet a vármegye, az egyházkerület, a pénzügyi, a kereskedelmi és iparkamara, a Debreceni Első Takarékpénztár, a Rendőrség. 1914-ben felépülazúj Arany Bika

22 is, amelynek díszítését ugyanaz az olasz épületszobrász brigád díszíti, amely az ún. „püspöki" palota homlokzatát, valamint a Pénzügyi palotát. Míg ezeken az eklektikus épületeken a neobarokk és a neorokokó díszítmények applikációnak, öncélú díszítésnek hatnak, több épületen megfigyelhetjük a század elején az új burkolóanyagok bátor alkalmazását. így Borsos József magyaros szecessziós jellegű rendőrségi palotáján hatalmas felületeket képzett ki a vásárhelyi majolika burkolat

23 számára. A Vármegyeháza tervezői (Bálint Zoltán és Jámbor Lajos) gazdag Zsolnay pirogránit

24 díszítést alkalmaztak. Az épület lendületes, szecessziós vonalvezetésű homlokzatához szervesen illeszkedik a virágornamensek sora és a hajdúkat ábrázoló szobrok. Az idegen épületszobrászok, kismesterek mellett egyre nagyobb szerepet kap az architekturális szobrászat terén Tóth András és Somogyi Sándor. Épületszobraik, díszeik részben ma is láthatók köz- és magánépületek külső falán. TÓTH ANDRÁS (1858—1929) Az első szobrász, aki évtizedeken át és viszonylag eredményesen dolgozott Debrecenben, Tóth András volt. Önéletrajzában így jelzi debreceni kapcsolatait: „Származtam régi debreceni családból, atyám, mint honvéd került el Debrecenből a veres pántlikásokkal, végig küzdve az 1848—49-iki szabadságharcot az Arad megyei Pusztasimándon telepedett meg, s ott születtem 1858-ban ... vonzalommal viseltetve őseim szülővárosa iránt, 1889-be Debrecenbe költöztem, hol is a szobrászat addig parlagon hevert, itt is jobbára csak épületi szobrászmunkákkal foglalkozom" ,

25 Debrecenbe kerülése előtt Aradon dolgozott, díjat kapott egy művére az aradi ipari kiállításon 1880-ban. Ezt követően két évig a pesti iparművészeti tanodában, majd Bécsben, 20 Papp Károly: Adalékok a debreceni Csokonai Kör történetéhez (Az Irodalomtörténet Füzetei. Szerk. Kozocsa Sándor Bp. 1942) Idézet a 4. 1.-ról. 21 Részletesen ismerteti az emlékmű történetét Tüdős János In. „Emlékkönyv a Csokonai Kör három irodalmi ünnepéről" (Debrecen, 1909). 22 A régi földszintes Aranybika helyén 1882-ben épült fel Steindl Imre tervei alapján az emeletes Aranybika. Homlokzatán Bacchus-szobor állt, dísztermét freskók díszítették 1894-től. A régi szállodáról fényképek és akvarell nyomán alkothatunk képet (A Déri Múzeum tulajdona Székely— Mendlik műve). Mirkovszky Géza freskójáról a Déri Múzeum adattára őriz fotókat. Az új Aranybikát Hajós Alfréd és Villányi Lajos irodája tervezte. 23 Borsos József kapcsolatban állt a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepével. Ld. Sz. Kürti Katalin: Hódmezővásárhely és Debrecen művészeti kapcsolatai a század elején с cikkét (H-B. Napló, 1976. jan. 13. XXXIII. évf. 10. sz. 5.). 24 Pirogránit: tűzálló anyagból és kb. 30—40% egy-két mm szemcsenagyságú samott őrleményből álló massza, amit gipszformába, kézi erővel öntenek, majd száradás után 1300 C-fokon égetnek. Sómázzal, vagy színes majolikával vonják be ezt követően. 25 Komlóssy Artúr felkérésére írt önéletrajzában olvashatók ezek a sorok. A kéziratos levél dátuma: 1901. júl. 22. Megtalálható a Déri Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében. 370