A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944
/. Az emlékszobrászat helyzete a századfordulón. Debrecen szobrászai: Tóth András és Somogyi Sándor A történelmi emlékszobrászat lehetőségeit és feladait a millenáris ünnepségekre készülés és Kossuth Lajos halála után bekövetkezett Kossuth-kultusz határozta meg. Soha nem látott pompával készítették elő az új Műcsarnok kiállítását, s már 1894-ben meghirdették a miiles niumi emlékmű-pályázatot, amely jóval később, 1929-re lett teljesen készen. Nagy magyar személyiségek emlékére készült a király által ajándékozott tíz szobor, amelynek része volt pl. Holló Barnabásnak a Köröndön levő, majd a milleneumi emlékműre áthelyezett Bocskaiemlékműve. A Városliget, a Halászbástya, a reprezentatív paloták sora egymás után népesült be szobrokkal a századfordulón. Az állami „beruházások" mellett egyre nagyobb szerepet játszott a körök, kaszinók, egyesületek művészetpártoló tevékenysége. A Kossuth- és honvédemlékművekre, a millenáris oszlopokra a lakosság adta össze filléreit. A művek tervezését, az avatás körüli teendőket szoborbizottságok végzik. Pályázatot írnak ki, gyűjtést indítanak, többnyire be is mutatják a beérkezett pályamunkákat a sajtóban vagy pavilonokban, ezzel is biztosítva a közönség, az adományozók tájékoztatását, s kérve további véleményét. 7 Az avatóünnepségeken, a koszorúzások után beszédek és társasebédek következtek. Kossuth Lajos szobrainak avatásán gyakran megjelent fia, Ferenc. A szoborállításokat és a Kossuth nevet a kormány ügyesen használta fel a 48-as eszmék átértékelésére és a milleneumi társadalom belső ellentmondásainak takargatására. „Az alföldi, tiszántúli városok, elsősorban Kossuth negyvennyolcas toborzóútjának állomásai, siettek emlékművekkel kifejezni függetlenségi érzületüket."* Valóban így van: országosan elsők között avattak szobrot Bárándon, Berekböszörményben, Bihartordán és Balmazújvároson 1896—98-ban. 9 Balmazújvároson az idős Kossuthot ábrázoló mellszobrot, Kiss György művét, a másik három helyen egymással és a monori Kossuth-szoborral azonos bronz mellszobrot, Gerenday Béla alkotását avatták Kossuth Ferenc jelenlétében. 10 A négy mellszobrot egy reprezentatív, egész alakos bronz emlékmű követte. Hajdúnánás közönsége 1904-ben állítatta fel Horvay János legszebb és leginkább optimista 11 Kossuth szobrát. A „szabadság őrvárosában", Debrecenben csak két évtizedes várakozás után, 1914-re 12 készült el a Kossuth-szoborcsoport, Margó Ede—Pongrácz Szigfrid műve. Bár 1894-ben megalakult a szoborbizottság, csak 1908-ban hirdették meg a pályázatot. Lassan gyűlt össze az anyagi alap, s ebben bizonyára szemléleti 7 Alapirodalom: Lyka Károly: Szobrásza tunk a századfordulón (Bp. 1954) c. könyve. 8 Idézet Vayer Lajos: A Kossuth kultusz a magyar művészetben с cikkéből (Műv. történeti Munkaközösség Évkönyve, 1952. 7—23) a 7.-ról. 9 Az 1908-ig felállított, száznál több Kossuth-szobor adatait közli Markó Miklós (Magyarország, 1908. május 10.). Siómaros, Dunapataj után Bárándon állították fel az ország harmadik Kossuth mellszobrát 1896. márc. 15-én Kossuth Ferenc jelenlétében. 1897-ben Balmazújvároson, és Berekböszörményben, majd 1898-ban Bihartordán leplezték le a szobrokat. A balmazújvárosi azonos a siómarosival, Kiss György alkotása. 10 A bárándi, a bihartordai, a berekböszörményi egymással, de a monorival is azonos. Mind a négy mű talapzatán Gerenday A. és fia jelzés szerepel. A monori szobrot a szakirodalom Gerenday Béla művének tartja. Ugyanakkor mind a négy mű teljesen azonos a Vasárnapi Újság 1894. ápr. 20-i sz.-ban reprodukált és ma a Nemzeti Galériában levő szoborral, Kiss György művével. Nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy a Gerenday cég átvette volna sokszorosításra Kiss művét, de feltételezhetően ez történt. Ez esetben is érthetetlen, miért tartják Gerenday művének a monori szobrot, hiszen valószínűleg csak kivitelező volt. 11 Az avatásról tudósít pl. a Vasárnapi Újság 1904. évf. 702—705. Az ünnepségen jelen volt Horvay és Kossuth Ferenc is. Horvaynak Kossuth szobra áll Cegléden, New Yorkban. 1928-ban avatták Budapesten, a Parlament előtt Kossuth szoborcsoportját, ezt azonban pesszimista történelemszemlélete miatt eltávolították. A jelenlegi Kossuth szoborcsoport alkotói: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Ungváry Lajos stb. 12 1908-ban nem adták ki az első díjat, másodikat Róna József, harmadikat Margó Ede, 1000—1000 Koronás díjat Füredi Richárd, Ligeti Miklós, Kallós Ede, Somogyi Sándor stb. kapott. A pályaműveket a Nagyerdőn, pavilonban mutatták be a nagyközönségnek. Részletes irod.: K. Tóth Kálmán cikke a Debr. Képes Kalendárium 1911. sz.-ban, valamint önálló füzetben (1913). Az avatásról tudósít a V. Ú. 1914. 19. sz. 367—68. A szobor történetéről rövid összefoglalást ad Nagy József (Hajdú-bihari Napló, 1972. febr. 26). 368
