A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Vajda Mária: A párválasztás szokásai Balmazújvároson

keze. Ösmertem én olyan pásztorokat, akik nem nősültek meg, oszt hiába dógoztak, nem vót semmijek se, mer nem vót asszony, hogy fogja űket, oszt mindig elvertík amijük vót." (Török János 72 é.) A gyermek köti össze a házastársakat, öreg korukra van a szülőknek kire támaszkodni. „A gyermek születése bizonyosság volt nőnek, férfinak arra, hogy normális az életük."

11 A szegényeknél 6—8 gyermek volt, sőt nem számított ritkaságnak a 12 gyermekes család sem. A jobb módúaknái kevesebb 1—3, hogy ne osztódjon a vagyon. Napjaink fiataljai a házasságkötést azzal indokolják, hogy szeretik egymást, közösen keresve könnyebben vehetnek lakást, kocsit. Szüleikkel, nagyszüleikkel szemben ők már általában két gyereket akarnak nevelni, kevés azoknak a száma, akik hármat. A házasodás ideje Balmazújvárosra nem volt jellemző a túl korai házasodás. Ha ilyen előfordult is nagyon ritkán, az feltűnő jelenségnek számított, szinte az egész faluban beszéltek róla. A lányok általában 18—20 év között mentek férjhez, de még nem volt feltűnő az sem, ha valamivel később történt, különösen a cselédlányoknál. A felszabadulás után, de különösen napjainkban a korhatár leszállott. Különösen azok a lányok, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább, hanem munkába állnak, már 16—17 éves korukban házasságot kötnek. Az érettségizett lányok zöme is igyekszik 18—19 éves korában férjhez menni. A legények a századforduló környékén 24—25 éves korukban nősültek, miután „kiszógálták a császárt", tehát letöltötték a katonaidejüket. A legények csak a leszerelés után váltak igazán éretté, és olyan keresőképessé, hogy a saját lábukra állhassanak és családot alapíthassanak. A közösség előtt nagyobb becsülete volt a katonaviselt embernek. Az I. világháború idején később nősült sok legény a hadbavonulás miatt, sőt ezen oknál fogva a lányok is később mentek férjhez. Akik alkalmatlanok voltak, vagy hamar leszereltek, már 21—22 éves kortól házasodtak, de a szülők ellenezték, mert nem tartották elég érettnek a legényt, féltek, hogy nem tudja eltartani a családját. Napjainkban a lányokhoz hasonlóan a fiúk is jóval korábban kötnek házasságot. Nagyon gyakran előfordul, hogy a fiú 18 év körül köt házasságot, tehát még a tényleges katonai idejének letöltése előtt. Ennek sokszor az az oka, hogy már útban van a gyerek vagy a fiú vagy a lány biztos akar lenni abban, hogy nem pártol el tőle a másik. A katonaidőt letöltő fiúk általában 22 éves korban nősülnek. Ennek egyrészt a katonai szolgálat korábbi kezdése, idejének csökkenése az oka, másrészt pedig mind a lányoknál, mind a fiúknál a korábbi biológiai érettség, fejlettség, valamint a nagyobb kereseti, munkalehetőség teremtette anyagi megalapozottság. A házasságkötés idejének megváltozásával párhuzamosan módosult a vénlányság, öreglegénység, illetve ahogy ma általában mondják agglegénység korhatára. A század elején a lányoknál általában 22—23 éves kortól kezdődött a vénlányság, majd kb. az 1950-es évekig 25 éves kortól, napjainkban pedig az iskolázottságtól függően, 26—30 éves kortól. A fiúk 30 éves kortól számítottak öreglegénynek, vénlegénynek régen, ma 35 éves kortól. Párválasztás A párválasztás szokáshagyományainak vizsgálata során Balmazújváros közösségi összetételét a minden részletre kiterjedő elemzésnek kell alávetni. A gyűjtésnél és a feldolgozásnál a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. Milyen vagyoni viszonyok befolyásolták a jövendő házastárs kiválasztását a különböző társadalmi rétegeknél? 2. Mennyiben érvényesült a foglalkozási elkülönülés? 3. Milyen szerepe volt a párválasztásnál a rokonok, szülők, szomszédok, barátok ajánlásának, valamint a hivatásos házasságközvetítőknek? 11 Nádasai Péter: A tölgyfa árnyékában. (Budapest, 1974) 48. 354