A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Vajda Mária: A párválasztás szokásai Balmazújvároson

Helyben foglalkoztatottak összesen: 4570 fő Eljáró 2714 fő Munkaképes eltartott 3547 fő

9 Igen magas tehát az eljárók és a munkaképes eltartottak száma. A munkaképes balmazújvárosiak közül minden negyedik ingázó, s nincs folyamatos munkaviszonya minden harmadiknak. A munkaképes eltartottak zöme nő, akik szakképzetlenek. Gyakoriak a kettős jövedelmű családok: a férj az iparban, a feleség a mezőgazdaságban dolgozik. A balmazújvárosi társadalom minden rétegére jelleríiző a nagyfokú mobilitás (az apa a mezőgazdaságban, a fiú már az iparban, a lány a kereskedelemben vagy máshol dolgozik). A gyökeres gazdasági-társadalmi változások éreztetik hatásukat a lakosság életmódjában, kultúrájában, s így a párválasztási szokásokban is. Tanulmányomban ismertetem a fiatalok ismerkedési lehetőségeit, a párválasztásban uralkodó tendenciákat a századfordulótól napjainkig. Különös figyelmet fordítva a párválasztásban szerepet játszó tényezőkre és azok változásaira a különböző rétegek életében. Lányok, legények társas érintkezése, ismerkedése Balmazújvároson a lányokat általában 15—16 éves kortól nagylánynak, eladólánynak tartották. Szebben, divatosabban öltöztették, mint a kislányokat, beiratkozhatott a tánciskolába, járhatott a bálba. Megváltozott a munkához való viszonya is: míg korábban a kisebb háztartási munkákkal bízták meg, vagy elállították pesztrának vagy libapásztornak, ekkortól már járhatott teljes napszámba, mehetett cselédnek. Szorosabbá, intenzívebbé vált a társadalmi élete is. Beállt a csapatba, a vele egykorú és ugyanabban a falurészben lakó lányok közösségébe, a lánycimborák közé. A csapatok tulajdonképpen a volt iskolatársakból, játszópajtásokból toborzódtak, akik már a gyermekkorban is együtt tartottak. A fiúkat 17—18 éves kortól tartották legénynek a faluban. Ekkortól udvarolhattak, szeretőt tarthattak, kocsmába, bálba járhattak, kalapjuk mellett virágot hordhattak. A munkához való viszony megváltozásáról a legények esetében nem beszélhetünk, hiszen legénnyé válásukban nemcsak a kor játszott szerepet, hanem a munkában való helytállásuk is. A fizikai erőt nagyra becsülték a legényeknél. A lányokhoz hasonlóan ők is csapatokba, bandákba szerveződtek. 8—10 azonos vagy hasonló korú, egy falurészbe tartozó, hasonló vagyoni és társadalmi helyzetű legény tartozott egy csapatba. Egymást cimborának nevezték. A leány, ill. legény csapatokból kerültek ki később az elsőlegények, nyoszolyólányok, a későbbi keresztapák és keresztanyák, azaz a komák és komaasszonyok. A csapatoknak nagy szerepük volt a fiatalok társas együttlétében, hiszen csapatban mentek a bálba, a korzóra, a libamezőre, sőt a lányok sokszor napszámos munkára is. Az ismerkedési helyek szerepéről a következőkben részletesebben szólunk. Libamező: Libamező volt a Magdolnában (a határban levő fás térség), az Epreskerti temetőnél, a Bánlakon és a Daruban (a falu egy-egy telepe). A libamezőre a fiatalok tizenhárom éves kortól jártak, amíg férjhez nem mentek, illetve katonának nem vitték őket. Tavasztól őszig találkoztak ott vasárnap délutánonként, s beszélgettek, játszottak. Ebéd után indultak a fiatalok, négy-öt óráig maradtak. Fejés idejére haza kellett menniük. Több olyan játékot játszottak, amelyben a fiúknak lehetőségük nyílt a leányok megölelésére, megérintésére, sőt a csókra is, mint pl. a Húzd meg, ereszd meg játékban. Egy nagyobb kendőt kifeszítve tartott két fiú és két lány. Az ötödik játékos, a bíró szavára játszottak. A bíró elkiáltotta magát: — Húzd meg! —, akkor húzni kellett a kendőt, ha azt kiabálta: —Ereszd meg! —, akkor engedni kellett a kendőn. Aki eltévesztette, annak meg kellett csókolnia a vele szemben álló leányt, illetőleg fiút. A másik kedvelt, közös szórakozása a fiataloknak a laptázás volt. Egymással szemben néhány méternyi távolságra egy-egy fiú és egy-egy leány sor állt. A leány sor állt elől, mögötte a fiúk sora. A játékot a leányok kezdték. A labdát egy leány a szemben álló sor valamelyik leányának dobta. A cél az volt, hogy a fiúk ne kap9 A balmazújvárosi Tanács tájékoztatása alapján. 349