A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Takács Béla: A népi kerámia emlékei tiszántúli református templomokban

Tamásda: egy 3 ittzés bütykös, — kereszteléshez egy Győri tál. Tamásváralja: keresztelő edény N. Bányai kávé szín portzellán tölcséres szájú kannácska. Tarpa: egy zöld mázos nagy bütykös. Tasnádszántó: egy Győri kancsó ón fedéllel. Tiszaadony: kereszteléshez egy cserép tál. Tiszabecs: kereszteléshez egy czin ibrik és egy cserép tál. Tiszaigar: két nagy boros korsó. Tiszakanyár: egy tserep bütykös. Tiszakerecseny: edgy zöld bütykös vagy boroskorsó, hat ittzés mellyben az Ur vatsorájához bort hordanak. Tiszakeresztúr: egy cserép korsó. Tiszakóród: keresztelő tál cserép, — egy cserép bütykös mellyben a bort szoktuk hozni, 8 ittzés, — ismét más kanna vagyon cserép. Tiszaszalka: keresztelő edény egy cserép kancsó, ónba foglalva a felső része, — egy cserép tál. Tiszaszalók: egy bort hordó cserép bütykös. Tiszaszőllös: két cserép korsó, az egyik készült 1782-ben, a másik az 1832-ik évben. Tiszaújhely: négy ittzés zöld mázú bütykös. Tiszaújlak: egy fekete mázú bütykös, mint egy 3 ittzés. Tiszavid: vagyon egy tserép Győri bütykös, melly is 1726-ik esztendőben készült. Tivadar: egy zöld bütykös, — kereszteléshez egy cserép tál. Törökszentmiklós: két zöld nagy bor tartó kancsó. Túr kéve: két zöld mázos óros, — két fekete cserép kanta. Tuzsér: egy Győri fejér, más közönséges zöld bütykös. Újkenéz: kereszteléshez tserep tányér. Uszka: keresztelő edény porzellán tálával. Verbőc: keresztelő edény egy tserep tsupor és tál, — egy tserép bütykös. Vértes: egy oros cserép korsó. Zápszony: egy bütykös. A közölt adatok lehetővé teszik, hogy részleteiben is foglalkozzunk a felsorolt edényféleségek elnevezésével, anyagával, az edények színével, illetve díszítésével, a feliratokkal, az előforduló készítési helyekkel. Ami az edények elnevezését illeti, a korabeli leltárak nem hagynak kétséget afelől, hogy helyi és hiteles néven jegyezték fel az egyes tárgyakat. Legáltalánosabb elnevezés a bütykös és a korsó, esetleg egy néven említve: bütykös vagy korsó. A szűk nyakú és szájú edények mellett kanna, kanta, óros, orros elnevezéssel jegyezték fel a széles szájú, néha ón vagy bádog fedéllel ellátott bortartó edényeket, keresztelő kancsókat. Szintén keresztelésnél volt használatban a tányér, tál, kehely, pohár és a csupor. A bortartó edények nagy számához képest, aránylag gyéren fordulnak elő az eklézsiák paramentumai között a cserépből készült kenyérosztó tálak és tányérok. Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy a fazekasok, tálasok által előállított tálak és tányérok, mert ezek étkezési célt szolgáltak, — mélyek voltak és ennélfogva nem használhatták őket a hosszúkásra vágott úrvacsorai kenyér osztogatásánál. Erre a célra sokkal jobban megfeleltek a lapos ón tálak, vagy a rangosabb egyházközségekben használt, ugyancsak lapos aranyozott ezüst tálak és tányérok. A leltárak eléggé nagy számmal említik a Győri elnevezésű edényféleségeket, amelyek a XIX. század elején általánosan ismertek és közhasználatban voltak a Tiszántúlon, elsősorban a beregi, bihari, szabolcsi és szatmári részeken. A Győri elnevezésű cserépedényekről megállapítottuk, hogy ezek a későhabán kerámia csoportjába tartozó, Győrben és a város környékén működő műhelyek termékei voltak.

5 4 Magyarul: Vedd ami a tiéd és távozz békében. 5 Takács Béla: „Győri" cserépedények falusi református templomokban. Ethnographia. ért. 1972. 310. 309