A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Cs. Tábori Hajnalka: A Déri György-gyűjtemény két faragott, festett széke

A faragott-festett székek használata párhuzamosan él a XIX. század második felében divatba jövő, szintén az asztalosok által készített, de már nem faragott, csak festett székekkel. Bár ez utóbbi csoport az előbbiből alakult ki, (amint Cs. Sebestyén mondja) egyrészt a stílusromlás, másrészt a fokozatos elszegényedés következtében.

24 A díszítés módja valóban szegényedett, ha a faragás elmaradására gondolunk, a festés azonban a jól virágzó mesterek kezén sok szép motívumot megőrzött, s általános elszegényedésről inkább csak a XIX. század vége felé beszélhetünk, ami már általában a festett bútor hanyatlásának az ideje.

25 Ennek a csak festett bútornak a komlósi paraszti lakáskultúrában betöltött szerepének a vizsgálata a jelen tanulmányban nem feladatunk. Azonban bizonyos, hogy a csak festett asztalosbútor, s az ilyen modorban készült székek, a festett-faragott székeket nem szorították ki a használatból, mert mire ez bekövetkezhetett volna, a polgárosodás és városiasodás következtében •a lakosság növekvő bútorigényének a kielégítésére már megjelent és elterjedt a fióderes és a furnéros asztalos bútor divatja. A tótkomlósi szlovákság hagyományőrzésének bizonyítéka, hogy századunk húszasharmincas éveiben még gyakori volt a Déri-gyűjtemény székeihez hasonló támlásszék a komlósi tisztaszobákban, s csak a hagyományos paraszti lakáskultúra felbomlásával szorultak ki a használatból. 7. kép. Áttört faragású átfestett tótkomlósi szék. Néprajzi Múzeum. Lsz.: 60.78.6. 24 Cs. Sebestyén i. m. 143. 25. Gajdács i. m. 322. 301