A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Cs. Tábori Hajnalka: A Déri György-gyűjtemény két faragott, festett széke

A DGY. 1116. leltári számú szék leírása Támlásszék, szlovákul stolec. Tölgyfából faragott és gyalult befúrott lábú, barokk stílusú ülőalkalmatosság. Négy kifelé terpeszkedő lába nyolcszögletűre van faragva, a lábak kónuszosodása 1,5 cm, vagyis a legnagyobb átmérőtől a legkisebbig másfél centimétert keskenyedik. Megmunkálását gyaluval végezték, mert a keresztmetszete mindenütt egyenlőoldalú nyolcszög. A lábak illesztése az ülésdeszkába négy, egyenként három centiméteres fúrott csapfészekbe történt, de nem közvetlenül, hanem két, az ülésdeszkába illesztett fecskefarkú hevederbe. A lábak csaprésze felfelé szűkülő, ennek következtében használat közben önmagát szorítja. A heveder (keresztpánt) illesztése is önszorító, mintegy három centimétert keskenyedik. A csapfészek alsó része ráspollyal lett bővítve. Az ülődeszka trapéz formája elöl és kétoldalt ívesre alakított, a szélei nutoltak és legömbölyítettek. A támla dőlési szöge néhány fokkal nagyobb a derékszögnél, így kényelmesebb ülés esik rajta. A támla végéből kifaragott csapok vésett csapfészekbe illeszkednek és az ülésen és a keresztpánton is áttörnek. Egy-egy szorítóékkel vannak beszorítva a csapfészekbe. A támla reliefszerűen faragott, a faragás jellegzetessége a barokkos volutás csigaforma, amely két oldalon keretezi a keskenyebb középső részt, amin egy stilizált szív alakú áttörést találunk, melyet összetartó és kifelé hajló domború faragású virágok ölelnek körül. A középső virágornamentika alatt találjuk a kidomborodó évszámot: 1827. Alatta egy levélsor által elválasztva a támla lábán a tulajdonos nevét: STIRBIC ANDRÁS — domborúra faragott, festett betűkkel. Az egész szék festett. A lábak és a támla háta vörösbarna, az ülés és a támla alapszíne elöl sötétkék, a virágozás pedig kármin-vörös, sötétzöld, kevés sárga és fehér. A felirat színe is fehér. A szék jellegzetes barokk stílusú. magassága 55,3 cm vastagsága 2,5—2,8 cm szélessége 32,8 cm. hosszúsága: 47,9 cm szélessége: 33,5 cm vastagsága: 3,6 cm. magassága a földtől: 56 cm (!) hossza: 53 cm, vastagsága: 2,5—4 cm. Készítője ismeretlen 19. századi asztalosmester. A megmunkálás és kidolgozás minőségéből, a felületek megmunkálásának tökéletességéből következtethetünk, hogy a szék készítője jól felszerelt műhellyel rendelkezett, ahonnan míves munkát adott ki a kezéből. Munkája során a következő szerszámokat használhatta: kanyarító fűrészt, fűrészt, többfajta vésőt: nútvésőt, szélvésőt- és ezeket is különféle méretekben) valamint gyalukat (nútgyalut, profilgyalut,) stb. A készítés ideje a tárgyon levő évszám alapján 1827. Állapota jó, használt, a színes festés kopásából és az alatta levő többszínű festékrétegből arra következtethetünk, hogy valamikor átfestették, (talán csak újrafestették), vagyis meghagyták az eredeti színeket, mert jóformán csak árnyalati különbségeket találunk. Ülése szúrágott. TÁRGTVÉDELEM: 1977-ben általános tisztítás, szuvatlanítás, konzerválás és felületi levédés.

3 A DGY. 1118. leltári számú szék leírása Tekintettel arra, hogy a fentebb bemutatott tárggyal azonos nevű és funkciójú bútordarabról lesz szó, a jellemzéshez elengedhetetlenül szükséges pontokat ismételjük meg csupán. Tehát az anyag és technika leírásánál a következőket: az ülődeszka trapéz formájú. A lábak nyolcszögletűek, lefelé keskenyednek, de csak a lesarkításnál párhuzamos élűek. A lábak keresztmetszete téglány formájú. Illesztésük módja az előzővel azonos, de a kivi3 A DGY. 1116. leltári számú tárgy restaurálási naplószáma 77. 44. Méretek: a támla: az ülés: a lábak: 293