A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

indázó szárak, végein bimbókkal, középen tulipánnal. A fejfák faragásával rokon díszítés stílusát követi a nyéltövön arányosan elosztott „M E" monogram is. Fogantyúja a lappal egysíkú, tőle mély, ívelt bevágás választja el, nyele a lap vonalát folytatva hegyes csúcsban végződik. V. 69. 196. 1. H: 41,5 cm; Sz: 9,2 cm; NyH: 12,2 cm; GyH: Fúrta; bükkfa. A mángorló koporsófedél formájú tetejét készítője ívelten lenyeste, amivel a szívalak felső vonulatát hozta létre. A nyele tipikusan esztergált nyélforma. V. 70.36.1. H: 42 cm; Sz: 10 cm; NyH: 14,5 cm; GyH: Hajdúböszörmény; bükkfa. A koporsófedél formájú lap elején a fogantyú „nyitott száj" formában van kifaragva. Lapján hosszanti, végigfutó, bevésett vonalak sorakoznak. Nyele csúcsosan lefaragott. V. 75. 368. 1. H: 52,7 cm; Sz: 13,2 cm; NyH: 15,5 cm; juharfa. Szokatlanul nagyméretű mángorló, aminek súlyát vastagsága is jelentős mértékben megnövelte. A lapján trapéz alakban emelkedik ki fogantyúja. A hasonló formában kialakított nyéltődísz a laptól mély, meredek bevágással van elválasztva, nyele a vége felé szélesedő, szívalakú nyélvég zárja le. Sz. 1910. 9. H: 47,5 cm; Sz: 11,5 cm; NyH: 15 cm; akácfa. A koporsófedél lormájú mángorló lapján középről kétfelé ágazó indás ágak futnak a mángorló eleje és vége felé. Az ágak végén bimbók és rozetták váltakoznak. A fazettákra „KÉSZÜLT 1882 BE" felirat került. Gondos megmunkálásra utal az, hogy az oldaléleken végigfutó levélpárok erezete is ki van faragva. Tetején a dohányvágás nyomait őrzi, keskenyedő nyele gömbalakban végződik. V. 67. 137.1. H: 39 cm; Sz: 11,5 cm; NyH: 16 cm; tölgyfa. A „bogárhátú" mángorló egyetlen dísze a „nyitott száj" formában kifaragott fogantyú. Korong alakú nyélvég zárja le a lap vonalát követő nyelet. V. 61. 14. 1. H: 37,6 cm; Sz: 11 cm; NyH: 12 cm; KH: Debrecen; bükkfa, (1910 körül). A díszítetlen mángorló lapja kissé domborodó, nyele a lap vonalát folytatja. Fogantyúja csupán a lap közepén emelkedik ki ugyancsak domború formában, a lap eleje meredeken lenyesett. V. 1937. 99. H: 42 cm; Sz: 13,2 cm; NyH: 14,5 cm; GyH: Debrecen; akácfa. Igen súlyos és tömör mángorló. „Bogárháta" és „bunkószerű" fogantyúja mindezt tovább fokozza. A mángorlólapon a nyéltől kiinduló, rajta nagyalakú bevésés fut végig: „készült 1874-ik évbenn" (9. kép). V. 72. 30.1. H: 54,5 cm; Sz: 10,5 cm; M: 5,5 cm; NyH: 16 cm; GyH: Polgár; kőrisfa. A mángorló nagy súlya szokatlanul nagy vastagságából adódik. Válla szív alakban van megformálva. A szívalakú dísz a nyéltövön plasztikusan kiemelkedik. Ritkaságszámba megy a mángorló lapján és legelején található, dupla fogantyú is. Nyele vége „bunkószerűen" lezárva. V. 75. 334. 1. H: 49 cm; Sz: 12,5 cm; NyH: 10 cm; akácfa. A hosszú, keskeny, díszítetlen mángorló lapélei lenyesettek. Fogantyúja „bunkószerűen" kiemelkedik a mángorló elején. V. 1906.106. H: 41,8 cm; Sz: 12,5 cm; NyH: 15 cm; diófa. A trapéz formájú mángorló szokatlan vastagságával igen súlyos. Lapja végén alig kiemelkedő, szögletes fogantyú található, nyéltövén a szögletes élek legömbölyítettek. Lapjára egyszerű díszítés került, egy cserépből kinövő, aránytalanul nagyfejű tulipánág és egy gránátalma, aminek közepébe, egy bemélyített, szögletes mezőbe lemezdarab van téve. Erre valószínűleg valamilyen kiálló díszt rögzítettek. Oldalsó fazettáin „KIS LAJOS 1869 ben" bevésett felirat található. Nyele a vége felé szélesedik és gombban végződik. Sz. 1908. 571. H: 53,2 cm; Sz: 9 cm; NyH: 12,5 cm; GyH: Nádudvar; gyertyánfa. A mángorló formai és díszítésbeli kidolgozása egyaránt nagy gondosságról tanúskodik. Díszítése négy mezőre oszlik, melyek közül kettő — a fogantyú és a nyéltődísz — síkban is kiemelkedik. Középponti helyen található a legnagyobb, azaz a második mező, melyet csaknem elfoglal a végigfutó, elágazó életfa, alján két, primitív madárral, tetején tulipánszerű dísszel. Az alig bemélyedő karcolásokat piros, zöld, fekete festék bedörzsölésével tette észrevehetőbbé készítője. A mángorló vége kissé felfelé kunkorodó és cakkozott formában kifaragott. Válla két sarka félkör alakban benyesett, nyele csúcsos gombban végződik. Oldallapján „M I 1828 b" karcolás található. V. 76.160.1. H: 48,2 cm; Sz: 12,2 cm; NyH: 13,5 cm; GyH: Hajdúhadház; bükkfa. A koporsófedél formájú mángorló oldalsó fazettái egy széles vájattal benyesettek. A díszítés nélküli mángorló befúrt, utólag rögzített fogantyúja elveszett, nyele tipikusan esztergált nyélforma. A mángorlófa mellett a mángorlás nélkülözhetetlen eszköze a sodró/a. Szentmihályi Imre a sodrófa elnevezéseként említi a mángorlófa és a guriga szavainkat is.

31 Feltűnően kevés sodrófa található gyűjteményünkben. Az évtizedek során csupán kilenc sodrófa gyűlt össze a hatvan mándorlóval szemben. Kis számuk valószínűleg azzal magyarázható, hogy tulajdonosaik nehezen váltak meg tőlük, mivel a mángorlás megszűntével a sodrófát még számtalan más dologra is felhasználhatták (pl. karófának, nyújtófának). A sodrófák szintén 31 Szentmihályi i. m. 332. 286