A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében
V. 60. 61.1.1. H:47 cm; Sz: 15,5 cm;NyH: 11,8 cm;GyH:Hajdúhadház; diófa. A nagyalakú, szokatlanul széles mángorló lapján alig észrevehető bekarcolással, szabályosan elosztva geometrikus díszítések találhatók. Közöttük vésett,nagyalakú monogramok és évszám: „P J К 1877 К J I" A lap eleje és vége kissé kiemelkedő peremmel határolt, amelyeket karcolt rozetták és egymást keresztező vonalak díszítenek. A lapon található fogantyú „nyitott száj" formájában van kiképezve, rajta rozetta díszítések. A lap élei lenyesettek, oldallapján „Po J" vésett monogram található. Nyele átfúrt, szögletes nyélvégben végződik. V. 72. 1942. H: 42,5 cm; Sz: 7,7 cm;NyH:13,7 cm; GyH: Csenger; körtefa. Koporsófedél formájú lapja sík részén a szerelem szimbólumaként szerepel a szexuális vonatkozású szilvamag díszítés. A lap elején kiképzett fogantyú legömbölyített, nyele és gömbalakú nyél vége szögletesre lefaragott (7. kép). Sz. 1910.8. H: 54 cm; Sz: 12 cm; NyH: 18,5 cm; GyH: Debrecen; körtefa. A csonkakúp alakú lap sík részét mélyen bevágott „Szilágyi Gergely 1880"-as felirat tölti be. A mángorló csonkakúp alakú fogantyúja ívelt bevágással kapcsolódik a lap díszített részéhez. Oldalsó fazettáin és fogantyúján hullám és egyenes vonalak futnak végig. A lap síkját folytató nyelet szögletes nyélvég zárja le. V. 64. 25. 1. H: 44,2 cm; Sz: 10 cm; NyH: 17,7 cm; KH: Balmazújváros; tölgyfa. Koporsófedél formájú lapját a vésett fejfadíszeknél általános, elszórt indák borítják. Fogantyúja síkban nem emelkedik túl a lapon, hanem attól mély, lejtős bevágással különül el. Egyik fazettáján „1888"-as bevésés. Éleit és nyélvégét félkör alakú bemetszések csipkézik ki. V. 65. 69. 1. H: 51 cm; Sz: 11 cm; NyH: 12 cm; GyH: Nyíradony; tölgyfa. Egyszerű, díszítés nélküli mángorló. Fogantyúja és nyéltődísze szögletes formában kissé kiemelkedik. Henger alakú nyele vége kiszélesedő. V. 67. 28. 1. H: 34,2 cm; Sz: 8,7 cm; NyH: 18,5 cm; GyH: Báránd; körtefa. Az egyszerű, díszítetlen mángorló egyedüli különlegessége a hosszú, végén átfúrt, henger alakú nyele. Alja récéi a mángorló méretéhez viszonyítva elnagyoltak. V. 56.17.1. H: 50 cm; Szj: 12 cm; Sz 2 : 12,8 cm; NyH:23cm; GyH: Debrecen; tölgyfa. A növényi és geometrikus elemekből álló díszítés a koporsófedél formájú mángorló sík részén helyezkedik el. Egy karcsú tulipánág indul ki a nyéltől s az egész mángorlón végigfut. Folytatásaként egy nagyalakú rozetta látható, melyhez hasonló a mángorló elejére is került. Két, lejtő fazettájára vésték be a „DRCI KTN" monogramokat és az „1837"-es évszámot. A mángorlólap elején „körmös" nevű cifrázóval kivésett, háromszög alakú díszítések találhatók. Hosszú, keskenyedő nyele és a nyélvég rozettás díszítése kecses formát kölcsönöz a súlyos mángorlónak. Sz. 1908. 1126. H: 49,5 cm; Sz: 8,5 cm; NyH: 11,5 cm; KH: Debrecen; akácfa. A mángorló díszítése szaru, ólom és réz berakással készült. A középponti helyet az ólomberakásos tulipánág foglalja el, körülötte pontok és csillagok, valamint „EMLÉK BGY" berakásos felirat. Kiálló nyéltődíszén „1875" és „T S" berakás. Nyélvége és fogantyúja szaruból van megformálva, benne elszórt ólomberakások. Készítője is ismert: Bézi György debreceni napszámos, akinek saját készítményű gazdasági eszközei is megtalálhatók gyűjteményünkben (13-14. kép). V. 1937. 9. H: 47,5 cm; Sz: 10,8 cm; NyH: 17 cm; GyH: Hajdúhadház; körtefa. A mángorlón kétféle díszítési stílus keveredik: a domborműszerűen kiemelkedő faragás és a mélyen bevésett díszítés. A mángorlólap közepén bemélyített mezőből plasztikusan emelkedik ki egy végigfutó, indázó-leveles ág, amelynek legvégén rózsabimbó található. Hasonló módon készült a mángorló nyele tövén kifaragott „1876"-os évszám. A szabadon maradt felületeit vésett, indázó levelek, félkör alakú bemélyedések borítják, mellyel a díszítőelemek túlzsúfoltságát éri el készítője. Fogantyúja a lapnál lentebbi síkban, tulipán formában kiképezve, rajta rozetta díszítés. Nyele korong alakú nyélvégben végződik (16. kép). V. 69. 192. 1. H: 71 cm; Sz: 11,6 cm; HyN: 5,6 cm; GyH: Debrecen; bükk. Nagyalakú, szokatlanul magas mángorló lapja és oldalélei teljesen simára vannak esztergálva, illetve gyalulva. Különlegessége, hogy eleje és vége domborúan legyalult, esztergált fogantyúja utólag van a lapra rögzítve. Nyele tipikusan esztergált nyélforma. V. 67. 138. 1. H: 38 cm; Sz: 10,5 cm; NyH: 15 cm; GyH: Debrecen; tölgyfa. A díszítetlen mángorló egyedüli ékessége fogantyúja és annak formáját megismétlő nyéltődísze. A jobb kéz befogadására kiképzett, praktikus fogantyújára két oldalt tulipán van bevésve, a nyéltődísz pedig lépcsőzetes bevágásokkal éri el a mángorló-lap síkját. Alapon arányosan elosztva vésett „1875"-ös évszám, nyele köralakú gombban végződik (10. kép). V. 66.12.1. H: 45,2 cm; Sz: 13,6 cm; NyH: 15,5cm;KH:Debrecen;körtefa. A lekopott díszítés még látható elemei arra engednek következtetni, hogy készítője nem fordított nagy gondot megmunkálására. Aránytalanul elnagyolt tulipánfejhez vékony, rövid szár csatlakozik. A farkasfog bevéséssel kettéosztott mángorlólapon egyaránt megtalálhatóak a növényi és geometrikus díszítőelemek. Lejtős fazettáján „1880"-as évszám és „K" monogram. Elejét alig kiemelkedő, lecsiszolt fogantyú zárja le, nyele lemezzel borított, átfúrt, korong alakú nyélvége farkasfog bevésésekkel díszített. Sz. 1907. 546. H: 56,7 cm; Sz: 8,2 cm; NyH: 12,5 cm; GyH: Hajdúhadház; diófa. A mángorló 282
