A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

Iában végigfutó girlandok, leveles ágak találhatók. Az effajta díszítési mód szintén a korábbi (1822; 1859) darabokon található (6. kép). A választósáv nélküli, önálló elemekből álló díszítés egyes motívumai szervesen nem kapcsolódnak ugyan egymáshoz, mégis egymás mellé illesztésük, „megkomponálásuk" tökéletes harmóniát eredményez. Ilyen a kalotaszegi mángorló díszítése is, amelyen egyaránt találunk növényi és geometrikusdíszítő elemeket (2. kép). A díszítőmotívumok többsége növényi elemekből áll, mivel a számbeli többségben levő, későbbi, osztatlan díszítésű mángorlók formájnak ez felel meg. A növényi elemek általában stilizáltán jelennek meg, csupán a néhány, domborműszerű faragás és karcolt díszítés eredményez naturalisztikusabb formákat. A leggyakrabban előforduló, növényi motívumok a tulipán és a girlandos-leveles ág. A rózsa, rózsabimbó, margaréta, rozmaring és a szilvamag szintén ott szerepelnek a díszítőelemek között. Az említett motívumok csaknem mindegyike szerelmi jelképként jelenik meg a mángorlókon.

25 A tulipán „mint egyik legszebb, legbecsesebb virága a népnek, mindennapi díszítőművészetében a legkedvesebbet fejezte ki, s szintén a szerelem jelképévé teljesedett".

26 A girlandos-leveles ág önmagában is, a belőle kialakított szívforma pedig kétszeresen a párválasztásra utal. A rózsa és a madár közismert szerelmi jelképek, a rozmaring, mint a vőlegény jelvénye, a szilvamag pedig szexuális tartalmat hirdetve kapcsolódik a szerelmi jelképrendszerbe.

27 Mindezek szemelőtt tartásával válik a mángorlók díszítése mély tartalommal telített szimbólumrendszerré, a szerelem és a párválasztás szimbólumrendszerévé. A geometrikus díszítőelemek közül legelterjedtebbek a kör osztásából kialakított csillagok, rozetták, továbbá a farkasfogszerű bevésések.

28 Ez az ősi díszítésmód általában a növényi elemekkel harmonikus egységben jelenik meg. Az Alföldön szinte teljesen ismeretlen az alakos díszítés. Ennek eredménye, hogy csupán egy erdélyi eredetű mángorlón található duplasas ábrázolás. Egy hazafias érzelmű faragó kezéből került ki a címerrel díszített mángorló, s a szerelem madár jelképe is csak három mángorlón található. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a mángorlók többségének ismerjük készítési évét. Harminchárom mángorló évszámmal van ellátva, közülük a legrégebbiek 1770-es és 1787-es évszámokat viselnek. Az évszámok a továbbiakban így sorakoznak: 1822; 1828; 1836; 1837; 1838; 1845; 1858; 1859; 1860; 1869; 1870; 1871; 1874; 1875; 1876; 1877; 1880; 1881; 1882; 1886; 1888; 1892; 1893; 1894; 1908; 1915. A felsorolásból kitűnik, hogy a fennmaradt mángorlók a múlt század húszas éveitől minden évtizedet képviselnek, többségük a 70-es, 80-as évekből származik. Érdekes megfigyelni, hogy 1915-tel bezárul az évszámok sora, holott gyűjteményünkben szerepelnek későbbi készítményű mángorlók is. Ezek általában egyszerűbb, díszítés nélküli mángorlók, gyalu vagy eszterga segítségével készültek. Mivel a mángorló szerelmi 25 Ezekkel részletesebben Novak László foglalkozik az „Egy mángorló néprajzi és szemiotikai vonatkozásai" című cikkében, Művészet 76/1. 39—41. 26 Lükő Gábor: A magyar lélek formái (Budapest, 1942) 137—143. 27 Nóvák i. m. 41. Ujváry Zoltán: Virág a magyar népi kultúrában In: Ej-haj gyöngyvirág... (Szerk. Módy György Debrecen 1972) 29. 28 Hasonló farkasfog díszítés már található bronzkori csonteszközökön, agancsfaragványokon: agancszabián, bogozón. Sz. Máté Márta régész muzeológus szíves közlése. 270