A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

II. Metszetek A mángorló metszetek közül leggyakoribb a téglalap alakú, amiből 26 darab szerepel gyűjteményünkben (1). Második, leggyakrabban előforduló forma koporsófedél formájú. Ez a típus magába foglalja a kevésbé meredek, illetve a meredekebb emelkedésű formákat (2—3). A mángorló-lap felé domborodó metszetek között vannak olyanok, amelyeknél a domborodás az oldalélektől kezdődik (4), másoknál pedig a mángorló legaljától (5). A trapéz formájú metszet két ízben fordul elő (6). Egy-egy mángorlónkon találunk hatszög alakú és a lapján csúcsoson felfutó metszeteket is (7—8). //. Mángorlók metszetei: III. Mángorló-lapok felülnézetei A mángorló-lapok felülnézete nem mutat nagy változatosságot, csaknem mindegyik téglalap alakú (1). A trapéz formájú mángorló-lapok többsége nem is e vidékről származik (kalotaszegi és kiskunsági mángorlók). Ez utóbbi csoportba tartozó mángorlók egy része a lap felé szélesedő, és laposodó (2). Egyetlen mángorlónk az eleje felé alig észrevehetően keskenyedik és laposodik (3). Valószínűleg szokatlanul nagy mérete engedte meg ezt a kis elkeskenyedést. Szentmihályi Imre

21 a lap mindkét végén ellaposodó mángorlókról beszél. Ez az ellaposodás gyakorlati célzatú: a bal tenyér és a jobb hüvelykujj elhelyezését, a mángorló jobb megfogását biztosítja. A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteményében az ilyen mángorlók igen nagy számban fordulnak elő. Nálunk csupán négy, mindkét végén ellaposodó mángorló található, sőt gyakori a lap síkjánál magasabb nyéltövű mángorló is. Az eleje felé ellaposodó mángorló (9 db) olyan esetben fordul elő, amikor a mángorlónak hiányzik a „marja", azaz a kiálló fogantyúja. Az ellaposodás kisszámú előfordulása a mi gyűjteményünkben valószínűleg azzal magyarázható, hogy a fogantyú átvette a 21 Szentmihályi i. m. 342. 261