A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Nagy Sándor: A Márciusi Front és a debreceni egyetemi ifjúság

jelentetését, az időközben kiadott új sajtórendészeti jogszabály következtében azonban ez már nem sikerült. A megrendelt 2400 példányból csak néhányat állított elő a nyomda s az ügyészség ezeknek a példányoknak a lefoglalását is elrendelte. A szerkesztők és cikkírók ellen indított nyomozás több mint két évig tartott, végül is a debreceni kir. törvényszék öttagú külön tanácsa valamennyiüket bűncselekmény hiányában felmentette. Ügyészi perorvoslat folytán az ügy a m. kir. Kúria elé került s itt egyedül Kállai Gyulát ítélték el 15 napi fogházra A népi arcvonal c. cikke miatt. A debreceni egyetemen a két világháború közötti időben az ifjúság legjelentősebb politikai tette a Márciusi Fronthoz való csatlakozás volt. A mozgalom itteni vezetői — egy-két kivételtől eltekintve — osztályhelyzetük, neveltetésük és az akkori közszellem hatására a jobboldalról indultak el, de még a Márciusi Front megalakulása előtt eljutottak annak felismeréséig, hogy a nép anyagi és kulturális felemelkedése csak az ország valódi demokratikus átalakulásával valósítható meg. Ezért harcoltak a fasizmus ellen, követelték a radikális földbirtokreformot, az általános titkos választójogot, az ipari munkásság és szegényparasztság szervezkedési szabadságának biztosítását. Amikor erre szükség volt, tettekkel is a munkásság oldalára álltak. így 1937 elején eredményes gyűjtési akciót indítottak a sztrájkoló pécsi bányászok anyagi támogatására s 1937. március 4-én mai értékben mintegy 7000 forintot juttattak el részükre. Ők 1937 márciusában radikálisabb politikai nézeteket vallottak, mint az akkor létrejött Márciusi Front budapesti vezetőinek, az ún. népi íróknak nagy többsége. A csatlakozás miatt indított sajtótámadások és a Turul Szövetség terrorintézkedései sem félemlítették meg őket. Vállalták a harcot és ennek során egyre élesebben határolták el magukat a magyar reakció mindenfajta árnyalatától. Igaz, hogy az egyetemen nagy tömegeket nem tudtak maguk köré sorakoztatni, de hatásuk mégsem lebecsülendő. A rendőrség reálisnak mondható megállapítása szerint is legalább 50—60 egyetemi hallgató tartozott táborukba. A fasizmus erősödésének viszonyai között nagy eredmény volt, hogy ennyi fiatal szemét felnyitották a társadalmi valóságra és fogékonnyá tették őket a demokratikus politikai követelések iránt. A debreceni Márciusi Frontnak jelentős kisugárzása volt a tiszántúli városokban-falvakban, különösen a Nagykunságban és a Hajdúságban. A vakációk során, illetve az egyetemi tanulmányok befejeztével a nem debreceni lakos progresszív fiatalok otthon számottevő agitációs, propaganda- és nevelőmunkát végeztek rokonságuk és régi iskolatársaik körében. Kapcsolatokat építettek ki a dolgozó parasztokkal, földmunkásokkal és az ipari proletariátussal. Gátolták a nyilaskeresztes és más jobboldali pártok eszméinek terjesztését s a tömegek előtt igyekeztek lejáratni ezek vezetőit és híveit. Különösen a debreceni Református Kollégium egyetemi internátusában élő jónéhány, fejlődésében a marxizmusig eljutott diák folytatott eredményes politikai munkát lakóhelyén. így pl. Kisújszálláson szilárd baloldali mag alakult ki az egyetemi hallgatók körül, akik együttműködtek a dolgozó kisparasztokkal, kubikusokkal s a helyi szociáldemokratákkal. A marxizmusig eljutott egyetemi hallgatók alkották Debrecenben is a Márciusi Front egyik legfontosabb összetartó, aktív bázisát. Nem véletlen tehát, hogy a Tovább megindítását éppen a debreceniekre bízta az illegális kommunista párt. A lap megalapítása után, 1938-ban elérkezett az ideje, hogy a dolgozó osztályokkal még szorosabb kapcsolatokat építsenek ki és szélesebbkörű politikai munkához kezdjenek. Ekkor az volt a közvetlen feladat — amint Kállai Gyula a Tovább 1. számában megfogalmazta—, hogy a parasztság és az ipari munkásság közötti laza kapcsolatot elményítsék és a parasztság szervezkedését határozott irányba tereljék. A mindössze három számot megért lapban — elsősorban Kállai Gyula, Donath Ferenc és Zöld Sándor befolyása révén — következetesen érvényesült a Kommunisták Magyarországi Pártjának népfrontpolitikája. Ez biztosította a lap népszerűségét. A folyóirat szerkesztői és terjesztői szoros kapcsolatot tartottak fenn Debrecenben és a környező városokban, falvakban osztályöntudatos munkásokkal és parasztokkal. Amikor az államhatalom a Tovább-ot elhallgattatta, a Márciusi Front debreceni vezetői és hívei szétszóródtak az országban. A háború megritkította soraikat, de a megmaradtak közül jónéhányan nyomban a felszabadulás után, mint a Magyar Kommunista Párt tagjai, felelős beosztásban kezdtek hozzá a rombadöntött ország felépítéséhez. 255