A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Nagy Sándor: A Márciusi Front és a debreceni egyetemi ifjúság

Nagy Sándor A MÁRCIUSI FRONT ÉS A DEBRECENI EGYETEMI IFJÚSÁG A debreceni egyetemen a református hittudományi, jog- és államtudományi, valamint a bölcsészet —, nyelv- és történettudományi karon 1914 őszén, az orvosi karon pedig az első világháború miatt csak 1921 novemberében kezdődtek meg az előadások. Az egyetemi hallgatók döntő többsége a Tiszántúl területén lakó polgári és kispolgári szülők gyermeke volt. Létszámuk a kezdeti évek ingadozása után az 1922/23. tanévtől kezdve egy évtizedig folyamatosan emelkedett s 1933/34-ben érte el a tetőpontot 1527 fővel. Ezt követően részben demográfiai okok, részben a súlyos gazdasági viszonyok miatt a létszám állandóan csökkent. 1938/39-ben már csak 1008 hallgató iratkozott be. Az egyetemi ifjúság legrégibb egyesülete az 1915-ben megalakított Egyetemi Kör volt. Emellett sorra szervezték a vallási alapon álló egyesületeket is, de ezek nem jutottak különösebb szerephez a hallgatók életében. Legnagyobb jelentősége az ellenforradalmi rendszer által minden egyes karon létrehozott bajtársi egyesületeknek volt, amelyekben a legszélsőségesebb fajvédő és revíziós szellem uralkodott. A jogászok Werbőczy Bajtársi Egyesületében azonban 1935 szeptemberében néhány olyan fiatal jutott tisztséghez, akik a pángermán fasiszta diktatúrával szemben az ország demokratikus átalakulásának szükségét vallották s ilyen szellemű előadásokat rendeztek az egyesületben. Ezekre az előadásokra hamarosan felfigyeltek néhányan a bölcsészkari és Zöld Sándor közvetítésével — aki 1932 őszén kezdte meg tanulmányait az orvoskaron — a medikusok bajtársi egyesületében is. így a jogászok kezdeményezése nem szigetelődött el. Az 1936 márciusában megrendezett //. Debreceni Diétán már élesen kibontakozott a demokratikus elveket valló csoport radikális politikai felfogása. Ezek a nézetek ellenkeztek a bajtársi egyesületek hivatalos álláspontjával, ezért megkezdődött a haladó csoport elleni támadás. 1936 májusában ez még nem járt sikerrel. De mivel a bölcsészhallgatók bajtársi egyesületében a szélsőjobboldaliak szerezték meg a vezetést, számolni kellett azzal, hogy a haladó erőket a többi egyesületben is kiszorítják a vezetésből. Emiatt vetődött fel az a terv, hogy ha ez bekövetkezik, az Egyetemi Körben kell tovább folytatni a felvilágosító munkát. Az 1936/37. tanévi választásokon sikerült is a demokratikus gondolkozású hallgatóknak a Kör vezető tisztségei többségét megszerezniük. Az itt folytatott munka miatt azonban a rendőrség és a Vitézi Szék figyelme a Kör vezetőire terelődött. A kulturális szakosztály elnökének lemondása után e tisztségbe a szélsőjobboldali Bakó Elemér bölcsészhallgató került. Az ő vádaskodása miatt aztán a Kör elnökének kérésére a rektor vizsgálatot rendelt el. 1937 március 15-én a budapesti Egyetemi Kör Múzeum-kerti ünnepségén lépett a magyar belpolitikai élet színpadára az illegális kommunista párt közreműködésével Márciusi Front néven létrehozott népfront jellegű mozgalom. Itt és ekkor olvasta fel Kovács Imre a Márciusi Frontnak az ország demokratikus átalakítását követelő 12 pontját. A Márciusi Front előkészítésében a debreceni Egyetemi Kör néhány baloldali vezetője is részt vett — a Márciusi Front elnevezést a debreceni fiatalok egyik vezetője: Újhelyi Szilárd javasolta — így a 12 pontot már március 15-e előtt ismerték. Ezért úgy határoztak, hogy az egyetemi ifjúságnak a debreceni központi egyetem épületében rendezendő március 15-i ünnepségén a Márciusi Front 12 pontját, mint a Turul Szövetségbe tömörült egyetemi ifjúság követelését, az ünnepi szónok: Gulyás Gábor, a Werbőczy Bajtársi Egyesület vezére felolvassa. Ez a terv azonban nem valósulhatott meg, mert a központi épületben rendezett ünnepséget megelőzően, a Kossuth szobor koszorúzásánál megjelent a Turul Szövetség egyik országos vezére és váratlanul felolvasta azt a „keresztény-nemzeti" 12 pontot, amelyet a Márciusi Front programja ellen készítettek Budapesten. Gulyás Gábor azonban másnap összehívta a Werbőczy Bajtársi Egyesület vezetőségét, megvitatták a Turul Szövetség és a Márciusi Front 12 pontját s ez utóbbi mellett foglaltak állást. Az események most már gyorsan követték egymást. 1937 március 18-án az Egyetemi Kör vezetőinek szerepét tisztázandó vizsgálattal megbízott professzor a Kör működésének felfüggesztése mellett néhány vezető ellen fegyelmi vizsgálat elrendelését indítványozta. Ugyanezekben a napokban a jobboldali sajtó éles támadásokat indított a budapesti Egyetemi Kör vezetősége ellen a Márciusi Front 12 pontjának felolvasása miatt s ez arra késztette a debreceni fiatalokat, hogy az 253