A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Történelem - Sápi Lajos: Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI–XIX. században
Mint a fenti idézetből is kitűnik az utcaházaknak fontos szerepe volt a város közigazgatásában. Itt tartózkodtak az állandó tűzőrök, az utca állatait gondozó béresek, napszámosok. A tűzvédelmi berendezéseken kívül itt helyezték el a szükséges gazdasági szerszámokat, fogatokat és egyéb köztulajdont képező ingóságokat. Ezért minden utcának különkülön utcaháza, sőt őrző háza is volt. Az utcák külön gazdálkodását csak a városi közgyűlés 1836-ban hozott rendelkezése szüntette meg és ezt követően az üresen maradt utcaház telkeket részben közintézményekkel beépítették. Az 1823-ban készült térképfelvétel szerint a Péterfia utcaház a jelenlegi posta által használt szállító telep helyén, Péterfia u. 49. szám alatt állott. A Hatvan utcai ház helyén ma a Fazekas Mihály gimnázium elődje a Reál iskola épülete feküdt. A Csapó utcai rész utcaháza helyén a Szappanos utca 21. és Meszena utca 9. számú házak épültek. A Pacsirta régi elemi iskola épülete a Cegléd utcaháza, míg a Tímár utcai óvoda és Vígkedvű Mihály utcai iskola a Varga utcaháza felszámolt telkén létesült. A Piac utcai rész utcaháza pedig a Külső vásártéren 1944-ben elpusztult régi önálló telken állott, amely később városi kórház, majd csatorna őrház volt. Tótfalusi téren épült Közegészségi és Járványügyi Állomás telkén állott a városi tanács belső fogattartása, a város istállója, amely gazdasági egység független volt valamennyi utcakapitányságtól (3. számú térkép). Bár az utcaháza és felszerelése elméletileg az utcakapitányság fennhatósága alatt állott; a valóságos tulajdonos és rendelkező mindig a városi tanács volt. Ezt a jogállást hűen igazolja az 1784-ből származó alábbi nyugta szövege is: 7 „Quietantia. Egy Kisded Szőke szőrű, fenn álló Szarvú Vén Ökörről: Mellyet Ns. Csapó Uttza 83 Ökör Szekereiből, Tettes Polgár Mester Urunk Rendeléséből, ezen, mostan folyó 17p dik Esztendőbéli Uttza Kapitányaitól Suba János és Katona Mihály Uraiméktól Ns. Péterffia Uttza Szekereibe Kezünk alá által vettünk; Mellyről is ő Kegyelmeknek adjuk ezen Quietantionalis Levelünket. Signat Debreczen. Die 24/ febr. Anno 1784 Igt: 1 ökör Pfiai Kapit. Kémeri András Szőke György." Az állami adók bevezetésével az utcakapitányok hatásköre egyre szűkült s munkakörük lassan a tanács központi feladatává vált. így az 1811-ben pusztított nagy tűz után végrehajtott nagyobb arányú városrendezést követően, amikor a régi Torna ősi települési rendje teljesen megváltozott, az utcakapitányságok területi beosztásán alig történt változás amit a közel száz év múltán, az 1882. évi eredeti felvétel alapján szerkesztett térképvázlat is igazol. (3. számú térkép.) A kapitányságok területi határvonala értelemszerűen haladt tovább az új településeken át és azokat bekapcsolta a város természetes vérkeringésébe. A megosztásnak lassan csak formai jellege maradt. Az utak, gyalogjárók, hidak karbantartása, a tűzoltó szerszámok készenléte, a közmunkák végeztetése fogadott és természetben lerovásra kötelezett napszám béresekkel, a szállító eszközök, igavonó állatok tartása, amelyek egykor mind az utcakapitány gondjaira volt bízva egyre jobban a tanács hatáskörébe ment át. A város fejlődésével együtt haladt a közigazgatás korszerűsítése is. A kiadott új rendelkezésekkel az utcák önkormányzata és a kapitányszék 1833-tól még inkább elvesztette eredeti hivatását és fontosságát. A városi hatóság mind ritkábban élt közreműködésükkel és helyükbe más központi szerveket és intézményeket állított az ügyek intézésére, majd 1836ban a városi közgyűlés végleg megszüntette az utcák külön gazdálkodását is. Az ősi szervezet szelleme azonban tovább élt. Az utcák adózási szempontból megtartott területi elkülönítésének emlékén túl, minden fontosabb intézkedés végrehajtásánál visszatértek az utcakapitányságok kihalásra kárhoztatott intézményének gyakorlatához. így az 1847/48. évi XXII. törvénycikk alapján felállított polgári nemzeti őrséget a hat utca körzetében alakították ki úgy, hogy utcánként 2—2, összesen 12 gyalog századot hoztak 7. HBmL. Debreceni Királyi biztosi iratok. 235
