A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Sápi Lajos: Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI–XIX. században

vő terület az alsó járás. E felosztáson belül az egyes nagyobb utcák külön közigazgatási egységet alkottak, amelyeket tizedekre osztottak fel a háztulajdonosok teherbírásának megfelelően; lehetőleg egyenlő arányban. Ezek a tizedek 35—45 házastelket képviseltek. A város kezdeti, egyenlőtlen beépítése és az időnként megismétlődő tűz és egyéb pusztítások következtében a járások illetve azoknak tizedekre való beosztása igen gyakran megváltozott. Régebben négy, majd hat, később három derék utca alkotott egy-egy járást. így a XV. században több ízben átalakították nemcsak a tizedek, hanem az utcák területi beosztását is. Az 1500-as évek elején új utcát nyitottak a Hatvan utca déli oldalán elhelyezkedő telkek lábjában, amit 1570-ben egy hasonló utcanyitás követett. így az elsőt Nagy Új utcának (Bajcsy-Zsilinszky u.) a másodikat Kis Új utcának (Simonffy u.) nevezték el. Ezek az utca nyitások azonban csak a természetes szaporulat lakás szükségletét elégítették ki s ezért a tizenötéves háború alatt e városban menedéket nyert üldözötteket Debrecen elöljárósága 1591., 1597., 1598. sőt később 1620-ban a város délnyugati beépítetlen részén, a jelenlegi Boldogfalva utca környékén telepítette le nagy részben. Ezzel az utcakapitányságok területi beosztása ismét gyökeres módosításra szorult. Az 1607. évi tanácsi jegyzőkönyv 274 lapján így jegyezték fel a város akkori új felosztását.

3 „Új utza 1 tized Vargha utza 3 Hattvan utza 2 tized Boldogf. 2 Chiemiti (Csemete) 2 tized Varad utza 2 Mester utza 3 tized Zent Miklós utza 1 Péterfia Jakab utza 4 tized Piacz utza 2 Chiapo utza 5 tized Német utza 2 Alsó Járás Czegléd utza 3 tized Az eredeti hiteles feljegyzésből megállapíthatjuk, hogy a Felső járás lakossága 17 tizeddel, míg az Alsó járás adófizetői csak 15 tizeddel járultak a város teherviseléséhez. A Boldogfalva tizedének bejegyzését 3-ról 2-re javították ami arra enged következtetést, hogy a felosztást bizonyára heves vita és alkudozás kísérhette. De az 1607. évi felosztás sem volt hosszú életű mert — mint fentebb említést nyert — 1620-ban már újabb beköltözőkkel gyarapodott Debrecen lakossága, majd 1638-ban a város délnyugati részén elterülő vizes, mocsaras területen, a jelenlegi Arany János utcát nyitották meg beépítésre Kádas utca néven. 1670 április 6-án pedig a városi tanács jegyzőkönyvébe feljegyezték, hogy „Péterfia, Csapó, Varga küljebb vitetik." Ezekkel az új településekkel az egyenlő teher-viselést szolgáló területi felosztás így ismét javításra szorult. De erre a módosításra azért is szükség volt, mert a Rákóczi Ferenc szabadságharcának végefelé a várost ért többszöri sarcolás a lakosság teherbíró képességét túlzottan igénybe vette és azt átmenetileg csökkenteni kellett. Sőt a háborúskodás nagy vérvesztesége következtében a város lakosság száma is igen lecsökkent. így az 1607. évi feljegyzés szerint megállapított 32 tizeddel szemben az 1700-as évek elején a várost csak 12 tizedre osztották, amely szerint: Új, Hatvan u. és Mester u. egy-egy, Péterfia u. másfél, Csapó u. Cegléd u. kettő-kettő, Varga u. Várad u. Piac u. másfél-másfél tizeddel adózott. A lakosságra nehezedő adózási terhek állandó gondjaival kapcsolatban az 1715. évi tanácsi jegyzőkönyv (május 4) 604. lapján

4 feljegyezték, hogy „A közönséges Tereknek edgyarántabb való viselésére az Tizedek és utzák rectificaltátik." Az egykori bejegyzést idézve a további felsorolásban lerögzítették, hogy „Felső Járás Három útzára restingaltatik és modificaltatik 1 Csapó utza 2 Péterfia 3 Hatvan utza 3. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debreceni Tanácsi jegyzőkönyv 1607. évi 274. 232