A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhbehívótáblák

mind utólag kaptak irattartó keretet, mint pl. a fazekasok XVIII. századi táblája. Ennél ismerjük a keret feltételének idejét, ez 1804. De jól látható az utólagos készítés a pintérek és szappanosok tábláján is, ugyanis mindkettőnél az előző festett ábrázolást takarja a keret. Ezzel szemben a réztáblák mind kerettel készültek. Feltételezhető tehát, hogy a fából készült táblák a régebbiek, és mellettük a XVIII. században jelentek meg a rézből készített táblák, természetesen nem szorítva ki teljesen a fatáblákat, bár háttérbe szorították ezeket. Sajátossága a debreceni tábláknak, hogy irattartó rekeszeik soha nem alakultak át zárt levéltartó szekrénykévé, mint pl. a miskolci tábláknál, hanem csupán rögzítették az üzenetet tartalmazó lapot.

35 A táblák alakját tekintve a legkorábbi előképre visszatekintőnek a takácsok tábláját tartjuk, amely későreneszánsz jegyeket őriz, valószínűleg a XVII. században keletkezett első táblának viszonylag kevés változáson átment többszöri másolata 1841-ből a bemutatott tábla.

36 Feltűnő rajta az egyházi jelképek megjelenése, ami a hasonló veszprémi táblákon nem látható. Feltehetően a református Debrecenben működő katolikus céh egyházi hovatartozásának szándékos hangsúlyozása volt. Hasonlóan korainak tekinthetjük az egyszerű téglalap alakú táblákat. Legkorábbi közülük a kerékgyártó céh táblája, valószínűleg XVII. századi, amelynél nem találunk hangsúlyozott nyelet, míg a további kettő (a pintér és szappanos céhtábla) a XVIII. században készülhetett. A kötélverő céh táblái már barokkos elemeket mutatnak. A XVIII. századiak festettek voltak. Az 1847-es hétfői áruló tábla mintaképe a céhtábla lehetett, de már egyszerűbb kivitelű, mert a szélek domború faragását vésés helyettesíti. A fazekas tábla szeszélyes aszimmetrikus formája már a rokokó felé mutat. A további három fatábla a XIX. század második felében készült, igen leegyszerűsödött formát mutatnak, díszítésük vésett évszám (gubások táblái) és intarzia (vőfély tábla). A fatáblák formai változatossága mellett a réztáblák jóval egyöntetűbbek. A 30 tábla közül legkorábbinak az ívesen behajló oldalú, felül szamárhátívesen záródó táblákat tartjuk. Ilyen a lakatosok 1745-ös táblája és az ismeretlen céhtábla. A legkésőbbi ebben a stílusban a mészárosok 1843-as táblája. Idesorolható még a fésűsök 1844-es táblája, amelynél már a szamárhátív csúcsa legömbölyödött. Valószínűleg ez a tábla lehetett egyik előképe a csizmadiák 1862-es és a gubacsapók szintén 1862-es tábláinak, valamint a kötélverők 1865-ös táblájának (A csoport). A legkorábbi lakatos táblánál alig húsz évvel későbbi a szabók 1764-es táblája, amely az előbbi csoportba tartozókhoz hasonlóan ívesen behajló oldalú, de felül félköríves záródású. Hasonló alakú a csizmadia céh táblájaként számontartott 1816-os tábla, egyes részei különböző időkből származnak (tábla 1816, nyél 1830, levéltartó keret 1875), és a rajta levő ábrázoláson megjelenő mester inkább pipás, mint csizmadia (B csoport). Külön csoportot képez a csizmadiák 1808-as, a molnárok 1818-as és a csutorások 1828as táblája. Ezek egyenes oldalú felül félköríves táblák, abban is különböznek a többiektől, hogy míg azok mindkét oldalukon különálló, a lap szélére szegecselt peremrésszel vannak ellátva, addig ezeknél a lap élére illesztett sima, vékony lemez képezi a peremet (C csoport). A többi nyeles tábla egyedi. Legkorábbi a kerékgyártók 1767-es táblája barokkos vonalakkal, felül koronával díszítve. A fazekasok 1833-as kisméretű táblája perem nélküli. A XIX. század második felében készült táblák közül a kőmívesek táblái emelkednek ki nyugtalan barokkos vonalukkal, finom kidolgozásukkal. Az ácssegédek 1875-ös és a sertésvágók 1895-ös táblái már egyszerű formájúak (D csoport). A nyeles táblák mellett találunk 6 db könyv alakú táblát. Ilyenek Miskolcon is használatosak voltak.

37 A legkorábbi a németszabók 1830-ból való táblája, amely teljesen dísztelen, gerincén domború bordákkal. Az ácsok 1843-as táblája csaknem megegyezik vele, de míg az előbbinél a könyv belsejében volt a felirat, ennél egy része már kívülre kerül. A szabók 1859-es táblájának domború, külön ráerősített szabó eszközök díszítik a tetejét. Mindegyik táblán belül levéltartó rekesz van (E csoport). 35 Bodó i. m. Céhbehívótáblák 174. 36 Nagybákay i. m. 1., 2., 3., 4. közölt tábla. 37 Bodó i. m. 20—21. kép. 224