A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

ennél mélyebbre, a síkságokra is. Viszont sok olyan növény is van, mely alulról jőve felhatolt a havasi regióba (számuk kb. 400-ra tehető) és alkalmazkodás révén havasi növénnyé vált. Az ún. interglaciális időszakban (a jégkorban) a hideg ázsiai pusztákról sok szárazságtűrő elem vándorolt be a Kárpát-medence síkjaira, honnan a melegebb idő elől felhúzódtak a havasokba. A pusztai növényekből így lettek havasiak — ilyenek pl. az Achilleák, Centaureák, Hipericumok, Heracleumok egyes fajai. Az alpin növények terén először szakkönyvek — Ungar, Hegi, Schröter stb. művei — alapján próbáltam tájékozódni, de nem sok biztos eredménnyel, mert a szakkönyvek többsége nem választja el élesen az alpin és szubalpin növényeket. A Kárpátok havasain élő s kimondottan alpin növények névsorát másként próbáltam összeállítani. Kiindulási pontnak a 2300 méteren felüli magasságban élő növényeket választottam. Fáradságos, de eredményekben megbízhatóbbnak látszó módszernek bizonyult, mert ilyen magasságban szubalpin növények közül csak kevés téved fel s ezeket rögtön észre lehet venni. Ilyen magasságot a Tátrában, a Radnai és Fogarasi havasokban, a Bucsecs, Pareng és Retyezát hegységekben találtam. Az itt megfigyelt alpin növények jegyzéke segítségével fokozatosan lejjebb ereszkedtem, miközben a mezőhavasokon talált alpin növényekkel egyre gyarapodott a jegyzékem. Jegyzékemet egyedszámlálással is megpróbáltam ellenőrizni, különösen a szubalpin régió növényeivel kapcsolatban. Figyelni, számlálni kezdettem az egyes fajok tömeges előfordulását az egyes övekben. Ha valamely faj az alpin regióban volt nagyobb számban, azt havasinak és ha a szubalpin regióban talált volt többségben, akkor alhavasi növénynek vettem. Ez a kisegítő módszer sok időmet kötötte le, de megérte az időveszteséget, mert segítségével sok szubalpin regióban élő növényről meg tudtam állapítani az alpin jelleget. Az alpin jelleget még másképp is megpróbáltam ellenőrizni. Áttanulmányoztam az Alpok flóráját s az itt is megtalált fajokat „eüalpi" megjelöléssel a valódi alpin növények közé számítottam. Az így összegyűjtött, illetve átrostált anyagot megbízható szakkönyvek segítségével kiegészítettem az endemikusok jegyzékével is — ezeket ugyanis csak szakkönyvek segítségével tudtam kiértékelni és a névsorba beállítani. A jegyzék összeállításakor gondosan áttanulmányoztam az elérhető régibb és újabb magyar—csehszlovák—román irodalmi adatokat. Ezeket azonban csak a magam megnyugtatására (főleg a határozásnál) használtam. Jegyzékemmel kapcsolatban a teljességet nem vitatom, mert az idő rövidsége, továbbá az egyszemélyiség nagyban növelte annak lehetőségét, hogy sok mindent nem láttam meg, nem vettem észre és sok helyet nem tudtam bejárni. Itt kívánom megjegyezni azt is, hogy a változatokat nem tudtam kellően figyelemmel kísérni egyrészt alaposabb növényismeret, másrészt összehasonlító anyag hiányában. Gyűjtőutaimat általában június—szeptember eleje közti időben bonyolítottam le 1965—1973 közötti években. A jegyzékben szereplő fajok lelőhelyi adatain kívül feltüntettem egy nagy összefüggés keretében elterjedési helyüket is. A Kárpátok növényvilága a közép-európai flóraterületbe tartozik. A flóraterületen belül az Alpidák hegyláncára (Pireneusok, Alpok, Appenninek^ Kárpátok, Balkán hegység) voltam különös tekintettel. A nagy összefüggés kellő megértése végett áttanulmányoztam az említett hegyvidékek havasi flóráját is. A növényföldrajzban eddig használt area beosztást (pl. Alp—

Eur., Alp—Euráz. stb.) nem használtam, mert az újabbkori növényföldrajzi kutatások sok ponton kérdésessé tették ezt a beosztást. Egyedül az Arkt—

Alp. megjelölést használtam egy növényföldrajzi felfogással kapcsolatban. Ezek előrebocsátása után lássuk most már a havasi növények jegyzékét: 21