A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhbehívótáblák

kimaradjon a sorból. Ha mégis megtörtént, hogy elvétették a sorrendet, az elvétő mestert megbüntették. Már a XVI. század végén ez volt a táblahordás szokásos módja, amint a szűcsök 1593-as statútuma bizonyítja: „Mikor a tábla széllel jár a mesterek készet es ha valamellyek a tábla iarasanak rendit elvety es akinek híre nem tetszik el marad az el vetésért az e vetet mester nyolcz itze boron maradjon".

10 A megkapott táblát lehetőleg gyorsan kellett továbbítani, hogy mindenkihez eljusson. A céhszabályok ezt nyomatékosan hangsúlyozták, mint a molnárok 1788-ban kiadott törgényei: „A Tábla amennyire csak lehet mindég nappal járjon, jókor elindítódjon, senki azt magánál ne késleltesse, annyival inkább magánál ne hálássá. Aki ez ellen cselekszik 30 kral megbüntetődjön".

11 A tábla hanyag hordozásáért, ahogyan a fésűsök megfogalmazták „böcstelenül hordozná, avagy hogy a földre vagy ablakba letenné vagy eltévesztené" szintén büntetés járt.

12 A táblát általában a mesterek vagy a legények továbbították. Némelyik céh az inasok kötelességei között írta elő a táblahordást, mint a lakatos céh 1796-os artikulusai, amely arra az időre tekint vissza, amikor az üzenetet még szóban közvetítették: „Tisztekben áll az inasoknak, hogy mikor Táblát járatnak amint kezébe adják és mondják: jól reá halgasson és ő is a szerént mondja a hova viszi; ahoz nem szabad semmit teni vagy elvenni a beszédben, mert annak büntetése 36 pénzekből álló a ki azt eltéveszti az büntettetik".

13 A kovács céhnél szintén az inasok feladata volt a táblahordás: „Továbbá tisztibe áll az inasnak, hogy mikor a NS Czéh táblája jár azt tisztességesen hordozni nem pedig valahova levetni főképpen a mint a kezekbe adják és előtte elolvastatik jól reá figyelmezzen, hogy ő is azon beszéd szerént mondhassa ott ahova viszi, ha pedig vagy a táblát az úton elvetné vagy a reá bízott mód szerént nem szóllana büntettetik 36 pénzre".

14 Ebben a céhlevélben már keveredik a szóbeli és írásbeli üzenet továbbítási mód. Ha a mestert nem találta otthon a tábla, az inas kötelessége volt mestere távollétét jelenteni a céhmesternek: „Amikor pedig a mestere otthon nem lészen tartozik a Czéh mesterhez elmenni. És tisztességesen szólván jelenteni Nemes Czéh mester uram, az uram itthon nincsen a Tábla ithon nem érte ő kigyelmét.. ."

15 A táblahordás okai különfélék voltak. Kötelező érvényű táblát járatott a céhmester „az esztendőnek minden fertályiban a vagy minden kantorban etzer tartozzanak a Czéh Tábláját eljártatván gyűlést hirdetni".

16 Kötelező volt a táblajáratás halálesetkor „Ha penigh en maga az mester vagy háza népe meg hall tablath tartozik iaratni".

17 Ezeken kívül elindíthatta a céhmester „amikor a szükség kívánja mindenkor egymás között való és előforduló szükséges dolgoknak igazgatására és véghezvitelére".

18 Járathatott táblát más céhbeli mester is,

19 de elindíthatta a táblát céhen kívüli is: „Ha kuelsoe ember látatasnak okaértth cheet akar gyuteni, az tábla iarasertth, az mesterek koezze".

20 Ezekért a táblajáratásokért meghatározott összeget kellett fizetni.

21 A tábla által közvetített üzeneteket mindenkinek kötelessége volt megtartani, aki nem tett eleget a felszólításnak, büntetést fizetett. Éppen ezért fontos volt, hogy minden céhtagnak tudják a pontos címét, hogy megtalálják a táblajárás során. „Ha valamelyik molnár mester malom nélkül marad... tartozik a maga lakását a szolgáló mesternek 20 xr büntetés 10 A szűcsök 1593-ból való artikulusai. 43. artikulus. Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény V. 608. (másolat) 11 A Molnár társaság törvényei 1788. mára 21. 15. cikkely. DM. ÁTDGY. Sz. 1906. 50. 12 N. Bart ha Károly: A debreceni fésűs mesterség. (Debrecen, 1929) 24. 13 Lakatos céh artikulusai 1796. II. artikulus. DM. ÁTDGY. Sz. 1906. 750. 14 A kovács céh artikulusai 1609, újraíratott 1793. II. artikulus. DM. ÁTDGY. I. 1920. 118. 2. 15 A lakatos céh idézett artikulusai. 16 A fésűs és gombkötő céh artikulusai 1783. VI. artikulus. DM. ÁTDGY. Sz. 1906. 49. 17 Csizmadiák céhleveléből, közölte Vámosi Nándor: A debreceni csizmadia céh és műszavai. (Debrecen, 1942) 12. 18 A kalmári társaság artikulusai 1712. dec. 20. X. artikulus. DM. ÁTDGY. I. 1928. 120. 19 Pető i. m. 26. 20 A csizmadia céh 22. artikulusa, Vámosi Nándor: i. m. 12. 21 A kalmári társaság XV. artikulusa DM. ÁTDGY. I. 1928. 120. 202