A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972–1976 (Leletkataszter)

és közvetlen mellette ott van a kisebb átmérőjű, de hasonló mélységű erősítő, támasztó cövek helye is, tehát az oszlop méreteinél és helyzeténél fogva nagyobb súly hordására lehetett alkalmas. A szelvény nyugati oldalán csak egy észak-déli irányú oszloplyuksor jelzi a valamikori ház tetőszerkezetének nyomát, a padlóból csak egy alaposan ledöngölt sárga töredék maradt meg az északnyugati sarokban. Ezen a padlótöredéken kívül a felszín beásásokkal tarkított; hamus, kormos, paticsos töltelékföld van benne. Ezért nem is volt körvonalazható benne az a rézkori beásás — csak a benne talált tipikus tiszapolgári kerámiából volt megállapítható — melyet a nagy bronzkori gödör is elvágott. Az utolsó, herpályi csoporthoz tartozó szint, a 8. — 4. neolit — szint 225—230 cm mélységben került elő, azonban összefüggő sárga agyagpadló már nem jelentkezett, csupán az északkeleti sarokban egy kör alakú, tapasztott, jól átégett tűzhely és az ellenkező szögletben hamus, paticsos, kormos föld jelezte a padlónívót. A szinten három, téglalap alakú sárga betöltésű gödör körvonalai is kibontakoztak, töltelékföldjükben herpályi keramikával. Ezen a szinten más jellegű festett keramika is jelentkezett már és ez a középső neolitikus esztári csoport jellemző jegyeit viselte magán. BIHARKERESZTES Kisfarkasdomb A Déri Múzeum munkatársai 1965 óta nagyszabású leletmentést végeztek a Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon. A Nagyfarkasdomb melletti Kisfarkasdombon a biharkeresztesi Aranykalász Tsz. ugyancsak homokbányát nyitott már 1966-ban és a Nagy farkasdombon végzett leletmentéssel párhuzamosan figyelemmel kisértük az ott folyó homokkitermelést és az előkerülő leleteket a munkásoktól átvettük. 1971. év nyarán mivel a területen a homokkitermelés állandósult elvégeztük a Kisfarkasdombon az első tervszerű leletmentést. Ennek során bebizonyosodott, hogy ott is mint a Nagyfarkasdombon, egy azzal azonos korú dák-szarmata telep és egy IV. századi germán temető helyezkedik,el. Az ásatást a Kisfarkasdomb délnyugati oldalán kezdtük meg 2,5 méteres É—D-i szelvényekkel. A folyamatos munkavégzés érdekében a már feltárt szelvényekbe termeltük a következő szelvények földjét. Szelvényeink északi oldalon csatlakoztak a régi homokbánya gödréhez, ahonnan sírok és telepnyomok már 1971 előtt kerültek elő. Az 1972. évi leletmentésünkkel elértük, hogy feltehetően a domb víz nem járta teljes területét feltártuk. Az 1972. évi leletmentés igen gazdag eredményeket hozott. Feltártuk a III. századi dák-szarmata telep 22.—48. soi számú gödreit, valamint 31.—50. sorszámú germán sírokat. A sírok legnagyobb része ki volt rabolva, de még így is gazdag anyagot kaptunk. Vaslándzsák kétélű egyenes keresztvassal ellátott kard, vas és ezüstcsatok, fibulák kerültek elő. A női sírokból különböző anyagú és típusú gyöngyök, ezüst fülbevaló és karperec került napvilágra. A sírok tájolása É—D illetve D—É. A dák-szarmata telep lakógödreiből és hulladékgödreiből gazdag és változatos kerámiaanyag került felszínre, melyben a szarmata edénytípusokon kívül a jellegzetes dák kerámiaanyagnak is csaknem valamennyi típusa képviselve van. A telepről előkerült két kutya váz is, melyek megfigyelésem szerint semmiképpen nem kapcsolhatók a germán sírokhoz. A kisfarkasdombi telep a vele azonos korú nagyfarkasdombival együtt a szarmatakor második felének igen pontos periodizációjához ad anyagot. BIHARKERESZTES Nagyfarkasdomb 1973—74—75. évben folytattuk a II—

III. századi császárkori telep és a gepida temető feltárását. Ezzel az 1965 óta folyamatosan végzett ásatások végére érkeztünk. Hátra van még azonban a domb É-i szélén egy cca. 4—6 méteres sáv, s a déli oldalon is körülbelül ugyanannyi. A dombot kettéosztó erdősáv kiirtása után ez a terület is feltárásra vár, vagy legalábbis kutatóárkos átvizsgálásra. A Nagyfarkasdombon feltárt sírok száma 236. A császárkori telep objektumaié 135. A telepjelenségek közül sikerült megfigyelni a háztípusokat, sőt a telepen folyó munkálatok közül a gyepvasérc olvasztásának nyomait is. A telepen terra sigillata töredékek, csontárak, csontfésű, fém ékszerek kerültek elő. A sírok közül megleltük az eddig temetőnkben egyetlen kutyatemetkezéssel kísért gepida sírt is. 12* 179