A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972–1976 (Leletkataszter)

egy másik ház belsejében, amelynek padlóját elvitte a gyökér és a nagygödör, melyet az utolsó ittélők vágtak. 2. szint (2/a padló): 71-83 cm mélységben vékony agyagtapasztás. Úgy tűnik, hogy az alatta fekvő deszkapadlós házalapot frissítették fel az agyagozással. A padlóban DK—ÉNY-i irányban oszloplyuksor, s az alsó deszkás padlóhoz tartozó cölöplyukak mintegy kiegészíteni látszanak a vékony agyagos padló cölöplyuksorát. Úgy tűnik, a ház közepén húzódik az oszloplyuksor. A pontosabb megfigyelést zavarja az első szintnél észlelt nagy gödör. Ehhez a szinthez tartozik a 2/b padlószint is, amely bár mélyebben fekszik — 120 cm — de a nagy gödör laza betöltődése nyomán csúszhatott meg, ugyanis a padló széle, ill. az agyagtöltés meneteles a gödör széle felé. 3. szint: 95-104 cm mélységben. Deszkapadló nyomaival. ÉK—DNY-i szálirányú deszkák maradványai, a padló szélén gerenda, ill. ágcsonkos törzs, melyben cölöplyukak vannak. Ezek egyenletes elosztásából ítélve talpgerendás szerkezetű építményt feltételezhetünk. A deszkamaradványok között égett, faszenes foltok. A fa- és deszkalenyomatok alatt puha töltött föld van, ahol ez hiányzik, ott igen kemény, döngölt sáiga agyagkitöltés látszik. A padló széle belefut a nagy gödörbe, ill. a metszet alá. 4. szint: 110-119 cm mélységben, a deszkás szint alatt nagyon rossz minőségű agyagpadló húzódik, tele égett és hamus folttal, tüzelőhelyekkel, melyekből kettő szabályos kerek, egymáshoz igen közel fekvő, egyforma. Az ÉNY-i sarokban egy nagy, cserepekkel kirakott tűzhely roncsai maradtak meg, körülötte zöldesvörösre átégett agyag, sok korom. Ezen a szinten csak szórványos cölöplyukak voltak, s a házszélek is igen bizonytalanok a nagy gödör miatt. 5. szint: 131-137 cm mélységben. Az 5/a házból csak egy erőteljesen átégett, mély oszloplyuk maradt meg, hamuval körítve, valamint egy másik egyszerű cölöplyuk. Az 5/b házszint egyenletes, sárga agyagpadlós, egyik szélén cölöplyuksor, másik szélén talpgerenda, DNY-i sarkában deszkapadló nyomai. Ez utóbbi feltehetően már egy másik ház tartozéka, mégpedig sarokrészlet, ugyanis a gerendacsapolások nyomai jól megfigyelhetők.A padlón, ill. a házon kívül fekete-barna foltos, szenes-hamus töltelékföld. Az ÉK-i sarokban már az első szinten megkezdődött nagy gödörnek még nem értük el a fenekét. (159 cm-nél). A nyugati oldalon korabeli beásás zavarja meg a padló folytonosságát. 6. szint: 151-165 cm mélységben rosszminőségű vékony agyagpadló fekszik, korommal, faszénnel és hamus-vörös égésnyomokkal, rengeteg elszenesedett búzával borítva. Egy félköríves kis tüzelőhelyet vesz körül. A megmaradt házszél egyenetlen, de a sűrű cölöplyuksor segítségével rekonstruálható. Az ÉNY-i sarokban hasonló minőségű roncsolt padlódarab hozzátartozhat az összefüggő nagyobbhoz. 7. szint: 169-176 cm mélységben egyenletes sárga agyagpadló, gerendakereteléssel, közepén oszlopsor helyével. Szélei három oldalon épek, sarkai befutnak a metszetfalba. A gerendakeretet néhol csak hamus csík jelzi. A 7. padló elbontása után már csak a nyers talaj eléréséig haladtunk. A rétegsorok időrendje: 1-2. szint a gyulavarsándi csoport, 3-5. szint az ottomány-korai gyulavarsándi csoport, a 6-7. szint pedig az ottományi csorjort életében települt. A szonda ásatásával egyidőben a Kádárdombtól É—ÉK-re fekvő, az éren túli fennsík kutatását is megkezdtük, a halomhoz tartozó temetőt gyanítva rajta. Először egy É—D irányú 10 x 2 m-es árkot húztunk, majd ettől K-re 25 m-re egy 15 x 1,5 m-est, de mindkettő üres volt. Az előbbiektől keletre felvett újabb É—D-i irányú árok is üres volt, leszámítva azt a néhány jellegtelen neolit cserepet, amit kivetett az ásó. Megbizonyosodott tehát, hogy a Kádárdomb bronzkori lakói nem erre a területre temetkeztek. A domb környékén levő kisebbnagyobb halmokat nem volt módunkban megvizsgálni, ez majd az elkövetkezendő évek feladata lesz. BERETTYÓÚJFALU Herpály Csonkatorony A Berettyóújfalutól DK-re eső herpályi pusztán álló Csonkatoronynál 1972—1976 között folytatott ásatást Módy György és Kozák Károly az OMF részéről. Az ásatást 1973-tól szakaszosan követte a feltárt falmaradványok műemléki jellegű bemutatásra alkalmas felfalazása. A munka eredményeként a magányos toronyként ismert műemlék egy háromhajós, 176