A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története

A Nap gyógyszertár tulajdon viszonyai: Nagy Mihály (alapító) 1802-1823 Bőer László 1823-1858 Muraközy Károly 1858-1887 Muraközy László 1887-1911 Sághy Ferenc 1912-1914 Bácstopolyai Takarékpénztár Rt. 1915-1916 Sághy Ferenc 1917 Általános Forgalmi Bank Rt. 1918-1921 Bardách Dezső 1922-1927 Klein Jenő és Bács Sándor 1928 Tolvay Imre 1929-1950 AESCULAP (Magyar korona, Petőfi) Mint Róthschnek közli a Debreceni Tanácshoz a gyógyszerészi oklevéllel rendelkező Fényes József 1807-ben folyamodványt adott be s a folyamodványt mint az alábbiakból kitűnik, a Tanács kedvezően intézte el. Az eljárás Róthschnek leírása szerint a következő: „Tekintetes nemes tanács! A patikáriusi hivatalhoz megkívántató tudományokat elvégezvén és a rendes examenek elvégzése után a bécsi universitástól diplomát nyervén, minekutánna ugyanottan Bécsben, Szombathelyen, Pesten és itt Debrecenben a praxisban közel 5 esztendőket töltöttem volna, hogy mind hazámnak szolgalatjára lehessek, mind magam és hozzátartozóim tisztességes élelméről gondolkodhassak; szándékozom egy új patikát felállítani, melyet a tek. nemes tanácsnak alázatosan jelentvén s megegyezését és jószándékómnak helybenhagyását alázatosan kérvén, vagyok a tek. nemes tanácsnak alázatos szolgája Fényes József patikárius. Ordinarius physicus uraimék mit szólanak az instans kérése eránt ? Debreczen in senatu 19. Mart. 1807. per. jur. vice notarium Danielem Komlósy. Debreczen nagyságát, népességét, vidékét és az itten tartatni szokott vásárokat tekintetbe vévén, és egyéb városok nagyságát a bennek található patikák számával egybehasonlítván: nem látom, hogy a közjónak rövidségére volna még egy új patikának felállíttatása. Debreczenben mart. 20. 1807. Dr. Szent-Györgyi József. Már ez előtt 30 esztendővel hasznosnak tartatott ezen városban 2 patikának létele s az következett esztendőkbe is hasznosnak tapasztaltatott az; ámbár még akkor többnyire csak az előkelő betegek éltek patikabeli orvossággal, melytől rendszerint balvélekedése, részszerint szegénysége miatt irtódzott a köznép, azólta sok betegség gyógyításában az orvosságnak hasznos voltát látván a köznép, balvélekedéseket jobbra fordította, hozzáédesedett a patikához, melyekből az orvosságot sokkal, igen sokkal örömestebb veszi a pénzesek többségétől segíttetvén, mint azelőtt vette. Erre való nézve négy patikának fennállása a közönség hasznával, ítéletem szerint semmit nem fog ellenkezni. Debreczenben 1807. mart. 20. Segesvári István m. doctor. Megengedtetik a patika nyitás. Debr. in senatu die 21 Mártii 1807. per jura tum vice notarium Danielem Komlósy." Ezt a részletes leírást már csak azért is közöltem, mert abból kitűnik, hogy a gyógyszertárat a Tanács saját hatáskörében engedélyezte. A városi orvosok indoklásai pedig jól rávilágítanak a kor gondolkozásmódjára a gyógyszertárak szükségessége tekintetében, valamint az orvossággal való élés igényére, illetőleg lehetőségére. A fentebb leírt folyamodvány eredetijét vagy a hozzá tartozó eljárás iratait nem sikerült megtalálnom, de Róthschnek közlését, illetőleg annak hitelességét igazolja az 1808. január 15-i keltezéssel ellátott latin nyelvű jelentés,

18 melyet Szent-Györgyi és Segesvári városi orvosok írtak alá. Ebben jelentik, a tanács rendelkezése szerint Margitai György kiküldött tanácsnokkal együtt megvizsgálták a Pesti Egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett Fényes József által alapított, újonnan felállított Aesculap gyógyszertárat. 18 HBmL IV. A. 1011/k—56; 10/1808 8* 115