A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

Három szép rézmetszetünk tárgya a Kollégium és a Nagytemplom ábrázolása. Egyik „A Debreczeni Reformatum Régi Nagy Templom és Veres Torony Dél-Keleti Oldalának Rajzolatja. Megégett MDCCCII-dik Eszt-ben" címet viseli. Kerítéssel körülvetten ábrázolja az ismeretlen mester a gyönyörű gótikus Szt. András templom romjait és a különálló tornyot. A friss szemléletű rajz kis életképi részletet is mutat az utcán járó apró alakokkal, lovakkal. A másik metszet, „A Debreczeni Reformatum Collegium Déli Oldalának Rajzolatja" című ezzel szemben száraz, precíz munka, feltételezhetően Beregszászi Pál műve. Bizonyosan Beregszászi alkotása a harmadik városkép, amelynek felirata: „A Helvétziai Vallástételt Tartó-Nemes Szabad Királyi DEBRECZEN Várossábann lévő Gyülekezeti ÚJ TEMPLOMA Déli Oldalának Rajzolatja". A szöveg felett a Nagytemplom elölnézetű képe, alatta a templom alaprajza és debreceni várostérkép. A nagyméretű metszet akvarellel halványan színezett. A mérnöki pontosság, a hely alapos ismerete bizonyítja, hogy Beregszászi a metszet készítője, aki az 1820-as években a Nagytemplom építési bizottsági tagja volt.

6 A metszeten látható kéziratú megjegyzés meghatározza a mű korát; csak 1823 előtt készülhetett.

7 Beregszászi Pál tanára volt Pesten Karács Ferenc? aki a debreceni Református Kollégiumban ismerkedett meg a metszéssel. Két arcképe található gyűjteményünkben: egyik Horatiust ábrázolja profilban,

9 a görög—római éremművészek stílusában (1801-ből), másik Cseh Szombati orvos mellképét, ovális keretben, körirattal. Feltűnő e két, kisméretű metszeten az arcképi- és a tipografikus részek összhangja. Szép metszett betűkkel vette körül a portrékat, s tudjuk, hogy mint a „Tudományos Gyűjtemény" munkatársa régi írásmintákat közölt, népszerűsített. A XX. századi tipográfusok egyik előfutárát kell benne tisztelnünk. Hasonlóan medaillonos formában jeleníti meg Szikszay György debreceni prédikátor arcképét Gottfried Prixner}

0 Az ornamensekkel gazdagon díszített copf keretű arckép pontozó modorban készült. Prixneren kívül számos külföldi metsző telepedett meg Pesten, s tett eleget arckép, városkép készítésnek, megrendelésnek. A pozsonyi országgyűlésre gyakran érkeztek külföldiek, így az 1836-os országgyűlésről A. J. Groitsch készített eseményképet: „Inclyti Status et Ordines" címmel. Perlaszka Domokos^ és Lehnhardt Sámuel^

2 huzamosabban dolgozott hazánkban. Közös munkájuk Ferenczy István szobrászművész „Társas Kötelezések" rajz sorozatának 6 Beregszászi működésére vonatkozóan Balogh István közöl alapos kutatás után adatokat a következő cikkeiben: „Adatok Debrecen képzőművészetéhez a XIX. század elején (Műv. Tört. Értesítő IV. évf. 1955.55—65.), „Beregszászi Pál és a debreceni „Rajzoskola" 1819—1856" (Műv Tört. Értesítő, IX. évf. 1960. 43—50.) Beregszászi mérnök, földmérő volt, több könyvet írt, amely egy része tankönyv szerepet is ellátott. Művei: „Az építés tudománya" (Debrecen, 1819), „A rajzolás tudományának kezdete" (Debrecen, 1822), „A szabadkézzel való rajzolás tudományának kezdete" (Debrecen, 1823) stb. 7 A térkép és alaprajz alatt, tollal írt szöveg: „Szerző Úrnak barátságosajándékozatából bírja Csató István 11. december 1823". 8 Karács Ferenc (1770?—1838) Pöspökladány szülötte. Újabban felvetődött születési dátumának korrekciója (bővebb irodalom: Kecskés Gyula: Püspökladány újabbkori története helyneveiben с könyve—Szolnok, 1975. 91—94.). Halála 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el egykori lakóháza falán, a 120. évfordulón avatták Kóthai Nándor szobrát a Karács Ferenc Gimnázium (ma kollégium) falán. Ugyanekkor adta ki a Hazafias Népfront járási bizottsága és a községi tanács a róla szóló tanulmánykötetet (Szerk. Kálinfalvai Béla, szerzők: Bellai Sándor, dr. Tóth Ervin, Rettegi Istvánné, Debrecen, 1958.). 9 Horatius: Poeticája 1801-ben jelent meg Virág Benedek fordításában. Ennek illusztrációja az arckép. 10 Gottfried Prixner (1746—1819) lengyel származású metsző Pesten és Pozsonyban. Ő metszette a „Mondolat" címlapját. Főként illusztrációkat és tájképeket metszett. 11 Perlaszka Domokos (1801—1846) réz-acélmetsző és litográfus. 1815—1846 közt működött Pesten. Számtalan tájképe, életképe és illusztrációja ismert. 12 Lehnhardt Sámuel (1790—1840) után réz-és acélmetsző Pesten 1817-től. Készített írásmintákat, arc- képeket, városképeket. Dolgozott a „Tudományos Gyűjtemény" számára. 237