A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Okkersíros temetkezés Püspökladány–Kincsesdombon

leletmentő ásatást megelőzően már igen nagy mennyiségű földet szállítottak el, a magasítás 1969-ben mérhető vastagsága 3,5—3,8 méter lehetett. Ez azonban még mindig nem adja meg a halom eredeti magasságát — és így a magasítás mérvét sem — hiszen a Kincsesdombról hordták a földet a jelenlegi vasúti töltés emelésekor is. Mindenesetre a metszetből egyértelműen bizonyossá vált, hogy a halom felső része egy jelentős magasítás, mely véleményem szerint minden kétséget kizáróan az 1. számú sír betelepítésével kapcsolatos. A halom magasításának keresztmetszetét az A járat 15. méterénél felvett metszetrajz meggyőzően mutatja. Amikor az 1. számú sír feltárásával, valamint az А, В és С járatok felkutatásával kapcsolatos munka bizonyította, hogy a halom magasított, május 15-től kezdődő munkafázisban a szelvényeket, a feltárt járatokat méretarányosan felhordtam a Kincsesdomb h rétegvonalas térképére, melyet az út^ építő vállalat vett fel még a halom bolygatása előtt. A rétegvonalas helyszínrajz kiindulási pontja a 4-es számú főközlekedési út 179 + 830 km-nél levő vasbeton híd délkeleti sarkán elhelyezett vasgomb volt, melynek magassága 87,655 m Bf. A helyszínrajz a halom rétegvonalait 86—93 m Bf. között tünteti fel 0,5 méterenként. A leletmentő ásatás összesített térképe a feltárt objektumok elhelyezkedése szempontjából fontos 89 m-es rétegvonalnál kezdődik. А С járatban a fent említett üreg eredeti falának kutatása során egy 2,5 m hosszú és 0,9 m széles kamara nyomára bukkantunk. A földbe vágott kamara alját és oldalát fával bélelték. A mennyezet esetleges valamikori faburkolását az omlás miatt nem sikerült tisztázni. Sikerült viszont megfigyelni, hogy — a későbbi vizsgálat szerint tölgyfából készült — a vékony pallókat a nyers földbe szinte belenyomták. Az elkorhadt faburkolaton sárgásbarna elszíneződés mutatkozott, rajta hosz-