A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Okkersíros temetkezés Püspökladány–Kincsesdombon

vékonyfalú, viszonylag kicsi és feltűnően hosszúkásnak tűnt. A vázcsont ma­radványok is igen rossz megtartásúak voltak. A sírban melléklet nem volt. Az 1. számú sír feltárásával egyidőben elvégeztük a főjárat (A járat) kutatását is. A járat északnyugati szakaszán, ott ahol a földgép beszakadt, az egykori járószinten hamus tűzhely-folt mutatkozott. Mellőle kagylótöre­dékek és két égetetlen „agyagtégla" került elő. Az A járat töltelékföldjében egy neolitikus kőbaltát leltünk. Itt jegyezzük meg, hogy az A és В járatok 5. kép Az 1. számú sír töltelékföldjéből — de a halom gépi kitermelésével megbontott földből is — állatcsontok és igen kis számú jellegtelen neolitikus kerámiatöredék jött nap­világra. A fent említett hamus tűzhely folt környékén, az A járatban 5 méter távol­ságra befelé haladva találtam néhány XVIII. századi (esetleg korábbi) cserép­töredéket és bőrmaradványokat. Mint bevezetőül említettük a földgép is itt szakadt be. így nyilvánvaló, hogy itt volt a legmagasabban a halom eredeti, feltehetően aknás bejárata. Ezt a bejáratot a XVIII. században meglelték, így kerültek be az A járatba a cserép- és bőrdarabok. Itt kell azonban hang­súlyoznom, hogy sem az A járat további részeiben, sem az alábbiakban majd részletesen leírt különböző járatokban nem találtam semmilyen közép- vagy újkori leletanyagot. A recens népi hagyomány azonban megőrizte annak em­lékét, hogy a halomban jártak emberek. A Kincsesdomb elnevezés is azt mutatja, hogy kincskeresők vallatták a halmot. Ugyancsak szól arról is a 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom