A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Muzeológia - Ditróiné Sallay Katalin: A Déri Múzeum kiállításainak története 1945–1975
1972. 1. Asszonyi Tamás, Csikszentkirályi Róbert, Ligeti Erika szentendrei éremművészek kiállítása. Jan. 19—febr. 1.; 1 fdsz.; DM. 2. Holló László mitologikus művei. Marc. 5—20.; 1 fdsz.; V. Tan. — DM. 3. Szabó Iván fa-sztéléi. Marc. 29—ápr. 9.; 1 fdsz.; DM. 4. Bőrművesség a XVIII— XIX. században. Ápr. 16—máj. 20.; 2 fdsz.; DM. 5. Ferenczy Júlia és Gy. Szabó Béla kolozsvári festőművészek „Szigliget" című kiállítása. Máj. 28— jún. 8.; 2 fdsz.; DM. 6. Tavaszi tárlat. Jún. 12—júl. 12.; 2 fdsz.; KSzTSz. 7. SarkadiImre emlékkiállítás. Júl. 26—aug. 21.; 1 fdsz.; P. ír. M. — DM. 8. Kerényi István festőművész emlékkiállítása— halála 1 éves évfordulójára. Aug. 5—20.; 1 fdsz.; DM. 9. Kondor György festőművész emlékkiállítása. Aug. 27—szept. 17.; 2 fdsz.; MNG — DM. 10. A Déri Múzeum komplex újszerzeményi kiállítása. Okt. 1—21.; 2 fdsz.; DM. 11. A magyar vásárok néprajza. Okt. 28— dec. 31.; 2 fdsz.; DM. Évi összes látogató: 222 655 fő. 1973. 1. Az ideiglenesen új épületbe költözött Déri Múzeum állandó kiállításain szereplő reprezentáns tárgyak bemutatása a Péterfia u. 1. szám alatt. Megnyitás: április 8-án. Múzeumi rendezvények felsorolására, összesítésére, a hosszabb távon megrendezett kiállítások összegezésére agyakorlatban nem sok példát ismerünk. A klasszikus régi alkotások és a mai élet kísérletei, a különböző ötletek vagy mélyreható megoldások csak akkor válnak kultúrává, ha el is jutnak a közönséghez. Minden művészi megnyilvánulás csak akkor éri el célját, ha a közönség felfogja, önmagába beépítve mintegy feldolgozza úgy, hogy általa gazdagabb, teljesebb életet tud élni. Ehhez a múzeumok úgy nyújthatnak hathatós segítséget, ha megismertetik a közönséget történelmi hagyományaink, társadalmipolitikai életünk tárgyi megnyilvánulásaival, valamint bemutatják és propagálják a klasszikus művészeteket. Ezek mellett beszédessé kell tennünk az újés legújabbkori történelmünk harcait, eredményeit bemutató dokumentumokat, valamint hozzá kell szoktatnunk a közönséget a modern művészeti alkotásokhoz is. A legújabb eredményeket majd az utókor fogja elismerni, értékelni, esetleg elvetni. A múzeumban dolgozók feladata és kötelessége mindenkor az, hogy az egyetemes művelődéstörténet által elismert alkotásokat megóvja és megtartsa az utókor számára. Ezt az elképzelésünket nem minden esetben tudtuk megvalósítani, amit most 30 év kiállításainak összeállításánál tapasztaltunk is. Ugyanis népművelési feladataink ellátásához, a megrendezendő kiállításainkhoz is tervet készítettünk. Majdnem minden évben, terven felül, társintézmények kiállításokat ajánlottak fel bemutatásra múzeumunknak. Ezeket több alkalommal úgy sikerült fogadnunk, hogy az ideiglenes kiállítások céljára szolgáló termeinkben lecsökkentettük az egy-egy kiállítás lebontása, és az új kiállítás megrendezése közötti időszakot. Képek, kisplasztikák esetében ez könynyen megoldható volt, mivel kevesebb installáció és anyagi befektetés szükséges hozzá. A terven felül felajánlott kiállítások nagy többségükben képzőművészeti tárgyúak voltak, s több esetben bírálatot is kapott intézményünk a képzőművészeti kiállítások túltengése miatt. Bizonyos esetekben a munkatervünkben szereplő irodalmi kiállítások emiatt a bejárati csarnokba kerültek, ennek ellenére ott is jelentős számú látogatójuk volt. Nem a kiállítás tartalma 432
