A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Muzeológia - Dankó Imre: Adatok Déri Frigyes műgyűjtéséhez

Dankó Imre Adatok Déri Frigyes műgyűjtéséhez Amikor a Déri Múzeumról és vele kapcsolatosan Déri Frigyesről esik szó, gyakran felvetődik a kérdés: milyen gyűjtő volt Déri, hogyan, milyen szempontok szerint gyűjtött, milyen szakmai felkészültséggel nyúlt a műtárgyakhoz? A kérdés általában megválaszolatlan marad, mert Déri Frigyesről nagyon keveset tudunk. Megelégedtünk azon szavainak elismételgetésével, amit gyűjteménye leírásának bevezetőjében mondott. „Midőn gyűjteményem leltározásának befejezésével nyomtatásra átadom a saját vezetésem alatt lefolyt felvételek katalógusát, mindenek előtt munkatársaimnak és a szakértőknek, akik ebben a munkában segítségemre voltak, hálásan megköszönöm igazán lelkes fáradozásukat" — írta.

1 Déri a fentiekben elismeri, hogy gyűjteménye szakszerű leírásához szakemberek segítségét vette igénybe. Ez a vélekedés azonban csak a már meglevő gyűjtemény rendezésére, leírására vonatkozik. Sőregi János a múzeum általa szerkesztett Vezetőjében, Dériről írva továbbment és magáról a gyűjtésről, Déri Frigyes gyűjtőmódszeréről, eljárásáról is írt. „A gazdag műgyűjtőhöz napról napra hordták a tárgyakat. Múzeumi szakemberek, egyetemi tanárok véleményét kikérve vásárolta műkincseit."

2 Más helyen Déri műgyűjtését a „dúsgazdag ember úri kedvtelésének" mondta

3

. Ez bármennyire igaz is, talán nem tagadhatunk meg Déritől bizonyos műveltséget, ízlést, szakmai tájékozottságot. Hiszen nyilvánvaló, hogy szakemberek tanácsait kérve a saját tájékozottságát kívánta ellenőrizni, szélesíteni. Éppen az tanúsítja az átlagosnál nagyobb műveltségét, jobb ízlését, sőt szakmai felkészültségét is, hogy nem elégedett meg a saját véleményével, hanem meghallgatta másokét is; segítséget, eligazítást kért. Arra a körülményre, hogy ez tényleg így volt az a három levél, amit az alábbiakban közölni fogok, választ fog adni. A közlendő három levél széleskörű bepillantást enged Déri Frigyes képzőművészeti gyűjtésébe, gyűjtési gyakorlatába, ízlésvilágába. A három levelet ifj. Gonda Béla özvegye ajándékozta a Déri Múzeumnak 1976-ban.

4 A Dérihez szóló két levelet férje, ifj. Gonda Béla írta, a harmadik levél pedig Déri Frigyes írása, válasz ifj. Gonda Béla első levelére. Mielőtt a három levél közlésére térnék, szükségesnek tartom néhány szót szólni ifj. Gonda Béláról, a méltatlanul elfelejtett műpártolóról, művészeti íróról, akit — amint majd látni fogjuk —Déri képvásárlásainál szakértőként alkalmazott. Azért írok itt „alkalmazott"at, mert a levelekből kitűnően Déri a képek közvetítésével nemcsak megbízta ifj. Gonda Bélát, hanem fáradozásait meg is fizette. Sajnos, ifj. Gonda Béláról, pedig számos érdekes művészeti írása, kritikája jelent meg a század elején, részt vett kora művészeti mozgalmaiban, egy ideig a szolnoki Művésztelep igazgatója is volt, a Művészeti Lexikon mit sem tud. Az Életrajzi Lexikon sem említi. Az alábbiakban felvázolt életrajzát öccsétől, Gonda Ferenctől kapott adatok segítségével állítottam össze.

5 1 A Debreczeni Déri Múzeum Gyűjteményeinek Leírása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a Debreczeni Déri Múzeum alapítója: Déri Frigyes (Debreczen, 1922.) 1. 2 Sőregi János: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. II. kiadás. (Debrecen, 1939.) 11. 3 Uo. 10. 4 Gonda Ferenc levele a szerzőhöz 1976. augusztus 27-én. {Ifj. Gonda Béláné címe: 1111 Budapest XI., Bartók Béla út 10—12.) 5 Gonda Ferenc levele a szerzőhöz 1977. február 8-án. 411