A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

utóbbi sem lehet azonos a költő édesapjával. Szabó Zsigmond állítását tehát, ami szerint Csokonai József Debrecenben tanult volna semmi sem erősíti meg. így tehát mi is csak feltételezésekre támaszkodhatunk: ahogyan a költő nagyapja, úgy apja is bizonyára a pápai református kollégiumban végezte tanulmányait. Innen kerülhetett Nagyszombatba, ahol chirurgusi tanulmányokat folytatott. Gaál László szerint Nagyszombatban két évig tanul Csokonai József. Beiratkozott az 1770—7l-es tanévben s 1772-ben sikeres vizsgát tett. Gaál itt is, mint a címerrajz esetében tévedett.

46 1770-ben ugyanis Sopronban legénykedett Csokonai József. Receptkönyve egyik lapján ugyanis az alábbi feljegyzés olvasható: „Mikor Sopronban legénykedtem 1770-ben Chir[urgus] Poldner Uramnál, tehát láttam, hogy ezen Balsamussal gyógyítót igen szépen."

47 Csokonai Józsefnek tehát már a hatvanas évek végén kellett Nagyszombatban tanulnia, hiszen 1770-ben már Sopronban volt chirurgus legény. Miért és mikor jött a költő apja Debrecenbe? Nyilvánvaló, hogy pártfogóra kell gondolnunk. De nem tudjuk, hogy ki lehetett a pártfogója. Az a bizonyos Komáromy nevezetű pap? Szabó Zsigmond ezt állította, de munkájában levéltári forrásokra nem hivatkozik, s a cikkből sem derül ki, hogy honnan vette adatát, így állítását nem vehetjük bizonyítottnak. Az bizonyos, hogy az alcsúti református pap fiának nem sok kilátása lehetett volna Győrben vagy a még közelebbi Székesfehérváron. Mindkét város koncentráltan katolikus város, püspöki székhely. A türelmi rendelet előtt még a világi pályára igyekvő pap gyereknek jól meg kellett választania leendő állomáshelyét. Katolikus centrumban komoly egzisztenciát nem tudott volna teremtenie magának. Nincs kizárva, hogy mint chirurgus legény vándorévei során került Debrecenbe azzal a szándékkal, hogy majd innen is továbbáll egy idő múlva, a Diószegi Sárával való megismerkedése azonban idekötötte Debrecenhez a fiatal legényt, ide ahol legalább vallása s apja foglalkozása miatt nem kellett hátrányt szenvednie. Ha 1770-ben Sopronban legénykedett vagy ennek az évnek a végén vagy a következő évben kellett Debrecenbe kerülnie. Zoltai adata szerint ugyanis másfél évig Hollósi Somogyi Andrásnál volt legény.

48 1773. március 4-én a Polgárok Anyakönyvében már borbélyként említik meg. Zoltai szerint ekkor már felvetette magát az okleveles borbélyok sorába.

49 A Polgárok Anyakönyvében Csokonai Józsefet ekkor úgy tartják nyilván, mint aki Nagy-Győrből érkezett Debrecenbe, holott eddigi adataink szerint Csokonai József 1847-től születésétől legfeljebb egy esztendeig, tehát csecsemő korában élt Győrött, ezután ő is elköltözhetett apjával, Csokonai Lászlóval Győrből Kömlődre majd Alcsútra. 1773. november 18-án már önálló mesterként szerepel. A szegényesebb harmadik kategóriába tartozik az adózó mesterek lajstromában, foglalkoztat egy legényt.

50 Két év múlva tehát, hogy Debrecenbe költözött, önálló műhelyt nyitott az élelmes fiatalember. Az 1773/74-es években még mindig 46 Gaál László emlékezései. Közli Vargha 1960. 406—407. Egyébként e tekintetben téved Bertók is. lm. 1973. 8—9. 47 Csokonai József receptkönyve. Déri Múzeum Adattára, Néprajzi Gyűjtemény Ltsz.: V. 337. ill. I. 397/1941. 25 b. 48 Zoltai 1905. 103—111; vö. még: Zoltai 1909. 30—41. 49 Zoltai 1905. 103—111; az alábbi bejegyzés található a Polgárok anyakönyvében Csokonai Józsefről: Anno 1773. martii Csokonay József borbély, Nagy Győri fi. Az anyakönyvnek azt a lapját, amelyen Csokonai József neve található fakszimilében közli Vargha 1960. I. számú képmelléklet. 50 Zoltai 1905. 103—111; vö. még: Zoltai 1909. 30—41. A Borbély céh vonatkozó iratának fotóját közli Vargha 1960. II. számú képmelléklet. 398