A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

Valóban költekezett-e Csokonai László? Kölcsönei bizonnyal tetemes öszszegre rúghattak, alig valószínű azonban hogy elküldésének csak ez lett volna az oka. Azt már tudjuk, hogy győri, sőt kömlődi állomáshelyéről három alkalommal is küldött kölcsönkérelmet Ácsra, a győri egyházhoz kétszer fordult kölcsönért Győrből távozása után. 1760-ban négy rhénes forintot adott neki a presbitérium, hogy valamelyik fiát részesítsék segélyben.

29 Hogy ez melyik fia volt a hat közül, azt nem tudjuk. Győrben ugyanis a család tovább bővült. 1743. augusztus 3-án keresztelték meg Zsuzsa nevű leányát, 1747. szeptember 25-én pedig József nevű fiát, a költő édesapját.

30 így a gyermekek száma hétre szaporodott. Ezek közül bizonyára meghalt egy vagy kettő, de így is legalább 4—5 gyermeket kellett eltartania a szegény prédikátornak. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy olykor-olykor kisebb-nagyobb kölcsönökhöz kellett folyamodnia, s ezek az évek folyamán egyre csak szaporodtak. Mi lett tehát Csokonai László további sorsa? Gergely nap (márc. 12) után már nem várhatta meg az egy fertály esztendőt, mert a városi tanács Mária Terézia és a helytartó tanács rendeletére hivatkozva 1749. március 14-én megvonta a protestánsok győri szabad vallásgyakorlatának jogát.

31 Neki is, bizonyára paptársának is távoznia kellett Győrből. Első állomáshelye győri gyászos bukása után Kömlőd volt. Az itt töltött évei homályban vannak. Annyi bizonyos csupán, hogy 1753-ban már Alcsúton találjuk. Csokonai László egyik kései alcsúti utódja, Mészöly Győző református prédikátor bizonyára elolvasta a Csokonai Lapokban Komlóssy Arthur és Szabó Zsigmond cikkét.

32 Feltehető, hogy Komlóssy és Szabó előzőleg levélben felvilágosítást kértek Csokonai László kömlődi éveiről. Mészöly így értesült arról, hogy egyik hajdani elődje, Csokonai nagyapja volt. Néhány adatot kikutathatott róla, s az anyakönyv megfelelő kötetébe az alábbiakat írta be: „Csokonaij V. Mihály nagyatyja Csokonaij László (:neje Angyal Zsuzsanna:) Pápán majd külföldön tanult 1700 évek elején Győrben tanítóskodott, onnan ment 1709 évben Ácsra papnak, innen Győrbe ment papnak majd Kömlődre, 1753 évben Alcsúton praedikátor, itt halt meg 1762-ik év őszén. Hihetőleg a régi sírkertben, jelenleg 29 Protocollum 1761. Marc. 30. 187. p. Győr. Református Lelkészi Hivatal. Az 1760. évi elszámolások között: ,,d[ie] 22

a Julij. Tiszteletes] Csokonai Uram, Fia segittségére küldött instantiájára nézve adtunk 4 F." 30 József fiának, tehát a költő apjának keresztlevél másolatát őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. Debrecen. Adattár 1.8 b. 2. Kivonat a győri ref[ormátus] egyház I. sz[ámú] anyakönyvéből az 1747. évről. Sorszám: 13. Keresztelés év, hó, nap: 1747. szept[ember] 25. Neve: Jósef. A szülők neve: Tiszteletes Csokonai László Prédikátor úr. (Az anya neve nincs megemlítve.) Keresztszülők: Tiszt[eletes] Komáromi Pál Uram, Muts Benes István úr, Csapó József úr, Horvát K. Mihály úr, N[emes] Patonai János kapitány úr, N[emes] Rácz Gergely úr és N[emes] Horváth Kotsi István úr, N[emes] Ott Cristóf úr, Keresztes Mihály ur, N[emes] Gyulainé Asszony, Fördös Imréné Asszonyom, Habermaierné Asszonyom, Boráros Ferenc, Tóth Márton, Szabó Sándor, Varga János, Kovács István." A másolatot kiadták: Győr, 1964. február 7. Pataky László ref[ormátus] l[elki]p[ásztor]. Csokonai László Zsuzsa nevű leányának születési adatait leírja Pataky László Módis Lászlónak írt levelében. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára Debrecen. Adattár 1.8 b 2. 31 Pataky 1973. Vö. még: Petz 1929. 16. Az eseményről a Protocollum is megemlékezik. Győr. Református Lelkészi Hivatal. 161. p. „An[n]o 1749. Die 17

ma Martij Volt Óratóriumunk[na]k Parochiális Hazainknak és Oskolánknak fatális Occupatioja, Az mely Időtűi fogvást külömb külömb féle Expeditiokat tettünk hogy még (!) fosztatott Exertitiumunkat helyre hozhassuk, mind az által mind ekoraiglan az Ur Istennek látogató kezei alatt Consolatio nélkül maradtunk. Hogy pediglen Dolgainkat es az árva Ecclesiának mostani Status béli Effectumit Rendben vehessünk, tettünk közönséges Gyűlést." 32 Komlóssy 1906. 99—101; Szabó 1906. 131—132. 394