A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

herpályi XII. sz. apátsági megóvott templomrom (30. kép)

157 — bekapcsolását a tudomány, a közművelődés áramkörébe. Egyesek az emlékkiállítások szellemiségétől (?) tartottak. Többen a felmerülő kiadásoktól féltek. Mások, feleslegesnek, öncélúnak vélték az emlékházakat is. Egyre többen kívánják követni Nagy János debreceni nevelő útmutatását, aki az emlékházak látogatására szervezett tanulmányi kirándulások évtizedes tapasztalatait összefoglalta.

158 Meggyőződése, hogy a látogatás többek között: „lerövidíti a távolságot térben is, időben is és gondolatban is. Beköltözik e múzeumok anyaga a látogatók tudatába. Közös ismeretanyagban részesülnek a gyerekek és a szülők. Módszert ad a szabad idő hasznos kitöltésére. Tartalmasabbá, gazdagabbá teszi a szülőföld, a hazai táj szeretetét, értékeit. Növeli a tiszteletet a tanulókban az írók iránt. Növeli a szülőkben és a tanulókban a tiszteletet jelenünk iránt. Az a rendszer, amely megbecsüli értékeit, haladó hagyományait, méltó arra, hogy szolgálatát hazafias kötelességnek tartsuk"

159 Figyelemre méltó az a felismerés, hogy a kellő színvonalon bemutatott, gondozott emlékhelyeket felkereső tanulók előtt felkészült nevelő közreműködésével kitágulnak nemcsak a szaktárgy határai. „A tanulók látóhatára az emberek — ... a falu — felé is kitágult. Képet kaptak egy korszakról, példát egy közösségből, emberségből, humánumból."

160 Az új intézményekről — a megnyitásuk alkalmával szokásos meghívón és plakáton kívül a látogatók tájékoztatására mindeddig egy ismertető sem jelenhetett meg. Jelentőségük mégsem homályosult el. Jóhírük változatos formában tovább terjedt itthon és a nagyvilágban egyaránt. Erre néhány példa: Az irodalombarátok részére postázott nyomtatott híradás (1966.): „TISZTELT CÍM! Engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét a Magyar Rádió Kossuth-adója műsorára. 1966. március 3. (csütörtök) de. 11.06: IRODALMI SÉTA BAKONSZEGEN, BESENYEI GYÖRGY FALUJÁBAN Összeállította: Tóth Endre Közreműködik: Bicskei Károly, Bitskey Tibor és Kohut Magda Bakonszeg, 1966. március 1. Bessenyei Irodalmi Kör" 157 A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) az „Európai építészet évének" nyilvánította az 1975-ös évet. A felhívás alapján a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Múltunk jövője címmel kiírt környezetvédelmi építészeti tanulmány pályázatán Módy György—Kozák Károly: Berettyóújfalu és a herpályi torony múltja, jelene és jövője című pályamunkáját 1976-ban második díjban részesítette. 158 „Egyes »szülők helytelen külföldi szemlélete miatt akad olyan diák is, aki 14 évesen így kezdi beszámolóját: Én csak a Balaton mellett töltöttem két hetet. így alakul ki, erősödik meg a gyerekekben — nevelési elveinkkel teljesen ellentétesen! — olyan kozmopolita szemlélet, amelynek egyik jellemzője az, hogy minden nevezetes hely, épület az ország határain kívül található.«" Nagy János: A múzeum és az iskola kapcsolata. Gépelt kézirat 22. р. A Kulturális Minisztérium és az Orsz. Pedagógiai Int.: Tanító múzeum 1976. évi országos pályázatán díjazott tanulmány. 159 A 158. sz. jegyzet alatt i. m. 160 Marjai Márton: Leckék helyett élmény — órák helyett élet. Gépelt kézirat. 66. 29. p. A Kulturális Minisztérium és az Orsz. Pedagógiai Int.: Tanító múzeum 1976. évi országos pályázatán díjazott tanulmány) 380