A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban
Bihar egyik határszéli kis településén Nagykerekiben a Bocskai-várkastély méltó foglalata az itt rendezett történelmi kiállításnak. 96 Bocskai István hajdúi 1604-ben a Kereki várat 97 védve verték vissza a császári sereg ostromát, mely „.. .veszteséggel és szégyennel elvonult alóla,... " Itt rákényszerített, két évig tartó hadjárata a bécsi békével zárult. Európa egyik legnagyobb hatalma feletti győzelmével kezdődött hazánk szabadságharcainak sora. Számtalan oka volt, mégis nehezen érthető: e nagyjelentőségű történelmi tényt még a Hajdúságban sem hirdette méltó kiállítás. Erre először Sőregi János múzeumigazgató és Molnár József tanár, tudományos kutató gondolt (23. kép). Ők még 1943—45 között a történelmi helyre emlékeztető várkastély megmentését tervezték. Mivel akkor elképzelésük nem valósulhatott meg, egy évtized múlva újból a várkastélyra esett a választás. A kényszerű halogatásnak itt is nagy ára volt, addigra a várfalakat lerombolták és elhordták. Még jó, hogy a lakosság nagy többsége a várkastély megsemmisítését megakadályozta. 98 Európai jelentőségű építészeti emlékeink példás helyreállításának irányítója Dercsényi Dezső is elismerte: „A Hortobágyi Csárda, Tépe, Nagykereki, a hajdú-bihari kollégáink sürgető figyelmeztetésére... került a megyénél és nálunk is előtérbe." 99 így azt az Országos Műemléki Felügyelőség terve alapján és a megyei tanács két szakosztálya irányításával megyei intézmények munkatársainak közreműködésével 1958—1962 között helyreállították. 100 A hajdúság kialakulásáról, a szerepükről Bocskai szabadságharcában, a Bocskai-kori hajdúság társadalmi összetételéről a XVII., XVIII. században teljes képet nyújtó, Debrecenben 1966. december 10-én rendezett tudományos emlékülés 101 meg is jelentetett, rendkívüli érdeklődéssel fogadott anyaga és a hajdúknak nemcsak egy országrészt, de az egész nemzetet megmentő, történelmi szerepét szemléltető kiállítás (24. kép) hatásának megállapítására elsősorban történészek, művelődéspolitikusok illetékesek. Annyi azonban megjegyezhető: a tudományos emlékülés és az emlékkiállítás 102 mondanivalója azóta sem kopott meg. Ugyanis a hajdúk történelmi múltjának határainkon túl is elismert kutatói Debrecenben és a fővárosban Benda Kálmán történetíróval messzemenően segítették a rendező bizottság igényes célkitűzéseinek megvalósítását. Nemcsak történészek. Kultúránk nagyjai is. 103 Újból a Hajdúságra, s egy alig kétezer lakosú határszéli településre 104 figyelt az ország. Bécs s a cí96 I. Kimutatás. Bocskai-várkastély: A hajdúk a magyar történelemben. 97 Bocskai István adománylevele a hajdúk részére. Korpona, 1605. dec. 12. Pergamen (59x67,2 cm) HBmL 98 Nagykereki lakosok bejelentései a várkastélyt pusztító garázdálkodókról. (Nagykereki: 1958. május 31-én, jún. 2-án készült jegyzőkönyvek.) 99 „Műemlékvédelem" VI. évf. (1962) 1. sz. 100 Debrecen: 1962. jún. 1-én készült jegyzőkönyv. „Tárgy: Nagykereki Bocskai várkastély átadása. 297/1962." 101 A hajdúk a magyar történelemben (Tudományos emlékülés — Déri Múzeum, 1966. dec. 10.) (Szerk.: Módy György Db., 1969. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 10.) 107. p. 102 Tárgya: „A hajdúk a magyar történelemben" 18 hazai és külföldi intézmény több mint 200 irata és műtárgya látható a várkastély három — 32,62 m 2 , 37,20 m 2 , 28,26 m 2 — termében. 103 A 29. sz. jegyzet alatt i. m. 104 Bocskai-ünnep. Debrecen és Nagykereki rendezvényei a hajdúk letelepítésének 360. évfordulóján 1966. december 10—11-én. (Összeáll., képszerk.: Masits László Db. 1966.) 19 p. 362
