A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

tára a közeli, XVI. század óta fallal körülvett ref. templomerőd maradványát az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-ben helyreállította.

78 Történelmi tény, hogy e (XVIII. században újjáépült) falaknál vívott harcban haltak meg a város védői 1660-ban Szejdi török basa támadásakor. A falmaradvány bástyájában Szalárdi János: Siralmas Krónikája nyomán írt szöveggel és grafikával illusztrált kiállítás

79 alapja a műemlékhez fűződő történelmi esemény. Sajnálatos, hogy az új városrészt tervezők a falmaradványtól néhány méterre levő egyik műemléki jellegű, XIX. századi épület jelentőségét nem ismerték fel. Lebontásával a történeti kiállítás fejlesztését hosszú időre meggátolták. Építkezés miatt a kiállítást öt évig nem látogathatták. A gyűjtés addig sem szünetelt. Ennek köszönhető, hogy a gyűjtemény igen tekintélyes numizmatikai, helytörténeti, néprajzi anyagot és fürdőtörténeti dokumentumokat tartalmaz (7000 db). A múlt században a városházán őrizett több muzeális értékű tárgy közül csak egy fecskefark alakú, arany-ezüst fémszálas, zöld selyemre hímzett hadi zászló (17. kép)

80 maradt meg. A hajdúkat párduc, császári ellenfelüket páncélos lovas jelképezi. Említésre méltó a város legrégibb ismert térképe 1783-ból, Bek Pál munkája. A gyűjteményt ma is társadalmi munkában gondozó Juhász Imre tanár fáradhatatlan, elismert tevékenységére jellemző, hogy a múzeumot nem csak az általa kiadott tájékoztatókkal,

81 •

82 hanem a helyi fürdő gyógyhatását (hat alkalommal) egyre tartalmasabban ismertető, nagy példányszámban megjelent kiadványokban is népszerűsíti. Eddig 35 pedagógiai és művelődéspolitikai vonatkozású írásában, tanulmányában első helyen szerepel a muzeológia és a nevelés terén szerzett, jól kamatozó tapasztalata. Tanítványai évek óta, akárcsak a püspökladányi diákok, kitűnő eredménnyel szerepelnek a gyűjtőpályázatokon és a diáknapokon. Példamutatóan ápolja a város nagy szülöttjeinek emlékét. Közöttük: Gönczy Pál (1817—1892) újftó pedagógus, a XIX. századi népoktatás szervezője, 1975-től névadója az 1. sz. Általános Iskolának. Emlékkiállítása, egykori szülőházának lebontása miatt itt látható. Hőgyes Endre (1847—1906) orvos, egyetemi tanár, a hazai kísérletes orvostudomány fejlesztője, a veszettség elleni küzdelem tökéletesítője. Kenézy Gyula (1860—1931) orvosprofesszornak és Pávai Vájna Ferenc (1886—1964) főgeológusnak vagy a huszti születésű, gyermekként itt élt Szép Ernő írónak az emlékét egyaránt ápolja. Egyik tájékoztatójában olvasható a Csiha Antal hajdúböszörményi múzeum vezető által kezdeményezett: eseménynaptár,

83 78 G. Sándor Mária—Császár László: Hajdúdorog, Hajdúszoboszló, erődfalak 1965. Kiadja az Országos Műemléki Felügyelőség és a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ. Helyreállított műemlékeink 16. Bp. 1965. 10. p. 79 Az 1962-ben megnyílt kiállítás címe: Szejdi-járás emlékei (1660). Rendezőkönyvét a megyei tanács művelődésügyi osztályának felkérésére írta: Módy György. 80 MasitsLászló: A szoboszlói lovas hajdúk hadizászlaja. (Gépelt kézirat 60 p. +Képek) 81 Juhász Imre: Bocskai Múzeum, Hajdúszoboszló. (A Városi Tanács Művelődésügyi Állandó Bizottsága előszavával. Miskolc, 1959) 16. p. 82 Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló. (Összeállította Juhász Imre múzeumvezető, Debrecen, 1964) 26. p. 83 Időrendi áttekintést nyújtanak a települések történetéhez a következő „eseménynaptárak": Debrecen — Komoróczy György, Balmazújváros — Varga Antal, Hajdúböszörmény — Csiha Antal, Hajdúhadház — Enyedi József, Hajdúszoboszló — Juhász Imre, Nádudvar — Kiss Antal összeállításában. 354