A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Koprophage Lamellicorniae in natronhaltigen Grasland von Mikepércs und ihre Bedeutung für die Weidewirtschaft

Lipták Pál—Marcsik Antónia Kora-népvándorláskori embertani leletek Kelet-Magyarországon Újabb adatok a mesterséges koponyatorzítás kérdéséhez I. Hajdú-Bihar megyében, Biharkereszteshez közel, Ártánd falu Lencsésdomb nevű területén, 1968-ban Mesterházy Károly 10, homokkitermelés által veszélyeztetett, gepida sírt mentett meg. A leletek között előfordult egy fibula, ezüst karkötő, benyomott kerámia, fésű, stb. A sírok legnagyobb részét kirabolták {Mesterházy, 1969). Biharkeresztestől Told felé vezető kövesút mellett a homokbánya megnyitásakor 1966-ban 10 gepida (V—

VI. sz.) sír került elő. A sírok Ny—

К tájolásúak és a temetőt koravaskori településre ásták, de a leletmentés után elvégzett értékelésből kitűnik, hogy dák telep is volt ezen a területen (Mesterházy, 1966, 1967; M. Nepper—Sz. Máthé, 1911). Az embertani anyagot a JATE Embertani Intézetének gyűjteményében őrzik. Biharkeresztes—Ártánd—Lencsésdomb (IV—

V. sz.) A 10 sír embertani anyaga rendkívül töredékes, csupán két egyénnél lehetett a koponyát és három egyénnél a vázcsontokat is részletesebben tanulmányozni. A 6. sírban (6949. lelt. sz.) mesterségesen torzított koponya került elő, amelyet részletesen jellemzünk. A megmentett csontvázanyag nemek és életkorok szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat: Biharkeresztes—Ártánd—Lencsésdomb IV.— V. századi temető embertani anyaga Nemek Inf. I. Ad. Mat. Sen. Összesen Férfi Nő 1 2 2 2 1 2 4 5 Meghatározatlan nemű 1 2 2 2 1 2 1 Összesen: 1 4 3 2 10 Mivel anyagunk eléggé töredékes, a síronkénti leírásnál a morfológiai jellemzésre fordítottunk nagyobb súlyt. 1. sir, 6945. lelt. sz.: Felnőtt (Ad.) nő töredékes vázcsontjai. A femur feltűnően hajlott. A hosszúcsontok — az epiphysisek töredékes volta miatt — termetszámításra alkalmatlanok. 3* 35