A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

kijelöli: „A nemzeti hagyomány korántsem csak a szűkebb értelemben vett történelem. A haza egy-egy tájának, városának, falujának különös szeretete, történelmi emlékei, lakóik »otthonérzete« — mindez színezi, tartalmasabbá teszi a termelési eszközök birtoklásából fakadó, új típusú kollektív érzületet; elősegíti, hogy az egyén azonosuljon a közösséggel."

37 Az évkönyvben adott terjedelem miatt a megyeszékhely Debrecen kivételével csupán azokat a környékbeli múzeumokat, gyűjteményeket ismertetjük, melyek helyreállított műemlék épületekben láthatók, vagy közelükben található műemlékekkel együtt említhetők. Ez az ismertetés első kísérlet, hogy felvázoljuk a megye kiemelkedő műemlékeinek védelmét, több múzeumának, gyűjteményének történetét. * A több mint félévszázados múltú hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum

38 életrehívói a város műemlékei értékének felismerésében követésre méltóak. A hajdúvárosok gyűjteményei között több vonatkozásban is első a Hajdúsági Múzeum. A városban a múzeumalapítás igénye már 1860-ban jelentkezett. A századfordulótól, de különösen 1924-től következetesen gyűjtött anyaga is igen gazdag.

39 A Múzeum Egylet

40 Múzeum Alapja 1874-ben 205 Ft volt, mely a század elején már 1152,64 Ft-ra emelkedett. A gimnáziumban létesített iskolamúzeum fejlődését a tanulók létszámának növekedése miatt az intézmény úgy támogatta, hogy a természetrajzi és a filológiai szertárban — a néprajzi illetve a régészeti, numizmatikai tárgyak — kaptak helyet. Csak a kisebb használati tárgyakat őrizték, a nagyobb méretű leletek az országos múzeumokba kerültek. Említettük, hogy Rómer Flóris és Hampel József próbaásatást is végzett a határban, a pródi halmon. Az új (1973.) kiállításnak is legértékesebb lelete a vidi határrészből származó kosalakú edény, az időszámításunk utáni évszázadokban itt élt ún. szarmatakori népesség egyik sírjából. A gyűjtemény alapítói, támogatói: Szeremley Sámuel (1861—65) rektor, Gyügyei József hajdúhadházi városi ügyész, Kovács András városi hadnagy, özv. Fábián Jánosné, a „hangyaszorgalommal" gyűjtő Bakóczy János ref. lelkész és fia Endre, aki tanár volt. Az utóbbi munkásságára Györffy István is felfigyelt és adatait hasznosította Hajdúböszörmény települése с művében. A gimnáziumi gyűjteménynek numizmatikai anyaga és tekintélyes sajtóterméke is volt. (1962-ben 725 db fémpénze és papírbankjegye.) Az 1920-ig mindig ellenzéki képviselőt választó hajdúváros múzeumalapítási terve megvalósításához sem számíthatott semmiféle anyagi támogatásra. Ebben a nehéz helyzetben (1924), sokat jelentett H. Fekete Péter az új polgári iskolai igazgató, aki kormánypárti politikusként helyiséget s támogatást biztosított a gyűjteménynek, mely a városházáról a Hajdúkerület volt épületébe került. Sikerült kivívnia: a képviselőtestület a gyűjteményt 1928-ban Városi Múzeummá nyilvánította. 37 A 36. jegyzet alatt i. m. 28. p. 38 I. Kimutatás. Hajdúsági Múzeum: A Hajdúság története és néprajza. 39 (A Hajdúböszörményi hat osztályú Ev. Ref. Gymnázium értesítője 1900—1901.-iki évről LXII. oldal.) 40 Presbiteri jegyzőkönyv, 1874. dec. 14160 sz. 340