A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban
A múzeumok lényegében a tanácsi irányítás alá helyezéssel kezdték betölteni egységes művelődéstervi feladatukat. A honismereti gyűjtőmunka során iskolai gyűjtemények létesültek. 1314 Ezen a téren ösztönző: a Tóth Árpád Irodalmi Múzeum, melyet Nagy János tanár, irodalomtörténész 1956-ban létesített a debreceni Fazekas Gimnáziumban. A Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Állami Levéltár, a megyei népművelési tanácsadó több munkatársának ma ritkaságszámba menő tanulmánya a megyei osztály irányításával már módszertani 15 segítséget is biztosított a helytörténeti kutatásban részt venni akaróknak. A „Szülőföldünk történeti iratai" с módszertani tájékoztatót — igénylése alapján — megkapta a világ egyik legnagyobb könyvtára (3. kép) is. A technikai kérdésekkel is foglalkozó módszertani kiadványok a gyűjtőket a gyűjtött szellemi és tárgyi anyag feldolgozásában, felhasználásában a hagyományanyag társadalmi hasznának növelése érdekében segítették. E munka során a tanács, vagy más testületek — a sajtó segítségének igénylésén túl — a helység művelődési értékének az ismertetésére kiadványokat jelentettek meg. Az egyik hajdúböszörményi füzet nemcsak a kulturális élet ébresztésével, hanem a kulturált életet és a városiasodást akadályozó kérdések felvetésével érdemelt kellő figyelmet. A különböző okok miatt szerény terjedelmű kiadványok a később megjelent monográfiák ösztönzőinek, esetenként forrásműveknek is bizonyultak. A megyei múzeumi hálózat ennek a mozgalomnak szakmai irányítást adott és szervezte gyűjtőmunkájukat. Ez azonban épp az elindulás éveiben formális volt. Ezzel is magyarázható, hogy a Déri Múzeum 1965-ben összeállított jelentésében felsorolt 25 helytörténeti gyűjtemény vezetője közül tíz év múlva csak hét személy tevékenykedik. 16 A megyei művelődésügyi osztály kezdeményezésére a társadalom- és a természettudomány szakemberei, a művészetek művelőig barátai vállalták az emlékek gyűjtését, az értékek felmérését, kutatását, több esetben újra felfedezését (!). Számbavettük az olyan épületeket is, melyekhez a művelődés, a politikai élet, a művészet kiemelkedő képviselőinek élete kapcsolódik. Évtizedekkel előbb tervet készítettünk arra, hogy ezeket az emlékhelyeket a közművelődés hatékony intézményeivé tegyük. így vált feladattá többek között: Bocskai István Erdély, majd Magyarország fejedelmének nagykereki, II. Rákóczi Ferenc erdélyi és magyar fejedelemnek hajdúvidi, Bessenyei György (1747—1811) költő, filozófusnak bakonszegi, Földi János (1755—1801) nyelvész, természet13 Nagy János: Tóth Árpád Irodalmi Múzeum (Tóth Árpád Gedenkmuseum in Debrecen. — Tóth Árpád Memorial Museum. — Литературный Музей им. Арпада Тот.) =43. 1948—1956. 149—159. р. 14 A tudományos kutatómunka helyes módszereire való előkészítés kitűnő iskolája lehet a történelmi szakkör is, amint azt a helytörténeti kutatás több iskolai „fellegvárának" (pl. Debrecen, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Orosháza, Békéscsaba, Szarvas, a budapesti II. Rákóczi és a budapesti gyakorlati gimnáziumok stb.) kitűnő példája is igazolja. Eperjessy Géza: a felszabadulás helytörténetének feldolgozása a középiskolai tanulmányi versenyen. Történelemtanítás. Az MM módszertani folyóirata. Bp., 1965. X. 1. sz. 15 Komoróczy György: Szülőföldünk történeti iratai. Levéltári tájékoztató helytörténeti gyűjtőknek. (Szerk.: Marjai Márton Db. 1962) 108. p. Hajdú-Bihar megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának kiadványa. Hajdú-Bihar megyei Kiadványok II. 16 Bakonszeg — Miskolczyné Z. Horváth Piroska, Biharnagybajom — Szűcs Sándorné, Debrecen — Porcsalmy János, Debrecen — Szamosújvári Sándor, Hajdúböszörmény — Bencsik János, Hajdúszoboszló — Juhász Imre, Püspökladány — Rettegi Istvánná. 332
