A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Szalay Emőke: A Déri Múzeum Iparművészeti Gyűjteménye 1905–1975

1928-ban erőteljesen folytak a kiállítási előkészületek. Zoltai a debreceni ötvösség lehető legteljesebb bemutatása érdekében lépéseket tett a debreceni ötvöskönyvek másolására. Levéllel fordult Kolozsváron Kelemen Lajoshoz az ott őrzött Tar András-féle ötvöskönyv és a Magyar Tudományos Akadémiához a Lugossy József-féle ötvöskönyv lefényképezésével kapcsolatban.

48 A készülő kiállítás hírére Kecskemét városa nagylelkűen a múzeumnak adományozta a tulajdonában levő XVIII. századi debreceni pergamen keretű tükröt.

49 1929-ben az elkészült új múzeum igazgatójává Ecsedy Istvánt nevezték ki, Zoltai Lajos nyugalomba vonult. III. 1930—1950 Zoltai távozásával megszűnt a gyűjteményekre egyformán kiterjedő figyelem. Az iparművészeti gyűjtemény kezdetektől tartó folyamatos fejlődése lelassult, esetlegessé vált. Éveken át új anyagot csak az évkönyv számára készült klisék vitatható beleltározása jelentette." Jelentősebb gyarapodást 1934-ben Sőregi János kapcsolata révén a tokiói császári múzeummal lebonyolított csere hozott. Ennek során több mint száz japán használati és dísztárggyal gazdagodott a múzeum keleti anyaga.

50 1938-ban Ecsedi István halála után Sőregi János lett a múzeum igazgatója. A hamarosan bekövetkező háborús évek alatt a legfontosabb feladat a múzeum anyagának lehetséges megőrzése volt. Sőregi János életét kockáztatva mentette meg a múzeum numizmatikai és ötvös anyagát. 1951—1975 1951. január 1-én a vidéki és budapesti múzeumok egységes állami szervezetbe kerültek. Az átszervezéssel egy központi irányítású országos múzeumi hálózat alakult ki. Minden múzeum számára pontosan körülhatárolt gyűjtőterületet jelöltek meg. A Déri Múzeum számára Hajdú-Bihar megye volt a gyűjtőterület, a múzeum tájmúzeum lett. A gyűjtési profil meghatározásakor az iparművészet további fejlesztését tűzték ki.

51 Sok problémát okozott azonban, hogy nagyobb értékű tárgyak vásárlására nem volt elegendő anyagi fedezet.

52 1955-ben harminc darabból álló a XIX. század végéről és a XX. század elejéről származó Zsolnay anyag jelentett komoly értékű gyarapodást. 1956—57-ben került a múzeumba Greiner Mihály hagyatéka, amelyben XIX. századi felvidéki és erdélyi kerámia anyag mellett az üvegpoharak és a numizmatikai anyag a legjelentősebb.

53 Ugyancsak abban az időben kerültek be folyamatosan a régi hajdú-bihar megyei gyógyszertárak felszerelései közül a fajansz- és fatégelyek, mérő eszközök. 1962-ig, ameddig a múzeumok közvetlen minisztériumi felügyelet alá tartoztak a Múzeumi Főosztály központi elosztásából kiemelkedő értékű tárgyakat kapott az iparművészeti gyűjtemény. Különösen említésre méltók a bútorok pl. 1662-ből származó délnémet szekrény, egy XV. századi láda, XV—

XVIII. századi kínai jade faragványok.

54 A gyűjteményt 1955-től 1962-ig Ditrói Béláné főrestaurátor kezelte. Személyében ismét 48 Déri Múzeum Irattára 201/1928. 49 Déri Múzeum Irattára 182/1928. 50 Leltári szám: III. 1934. 24. 1—134. 51 Déri Múzeum Irattára 180/1951. 52 Déri Múzeum Irattára 234/1951. 53 Déri Múzeum Irattára 259/1951. 53 Leltári szám: III. 56. 28. 1—47. 1. fajansz, porcelán, III. 57. 2. 1. -— 32. 1. numizmatikai anyag, III. 57. 62. 1—147. 1. porcelán, üveg. 54 III. 60. 19. 1.—29. 1. jade faragványok. 308