A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: A mikepércsi szikes legelő koprofág Lamellicorniái és legelőgazdálkodási jelentőségük

555,878 kg trágyának a talajba juttatását jelenti. Különösen jelentős ez a mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a gyűjtő napon a legelőn található összes trágyaevő Lamellicorniának a testsúlya mindössze 14,2 kg volt. Ez a testsúlyösszeg 264 704 db coprofág Lamellicornia együttes testsúlya. Természetesen kiszámításánál egy átlagos értéket vettünk figyelembe, mint azt fentebb már említettük. Márciusi megfigyelésünk alkalmával mindössze 18 db coprofág Lamellicorniát úsztattunk ki egy kilogramm trágyából. Az áprilisi gyűjtés sem volt sokkal eredményesebb, bár az egyedszám növekedése már megindult, ugyanis 25 db bogár került elő egy kilogramm trágyából. Ezeknek az adatoknak megfelelően a talajba hordott trágya mennyisége is sokkal kevesebb volt, mint azt május hónapban tapasztaltuk, mert az egész legelőt figyelembe véve március hónapban a talajba hordott trágya mennyisége mindössze 78,170 kilogramm volt, ugyanez az adat áprilisban már 108,570 kilogramm, és májusban eléri a legeltetési szezon legmagasabb értékét, az 555,878 kilogrammot. Látható ezekből az adatokból is, hogy az egyedszám májusban ugrásszerűen változik, s így ennek megfelelően a talajba hordott trágya mennyisége is ugrásszerűen növekszik. A bogarak tevékenysége ezután fokozatosan csökkenni kezd. Júniusban a talajba hordott trágya mennyisége 473,365 kilogramm, júliusban 425,594 kilogramm, augusztusban pedig 204,111 kilogramm az egész legelő területére számítva. Természetesen ezek a mennyiségek mindig a gyűjtési napokra vonatkoznak, de így is jól reprezentálják azt a nagy jelentőségű tevékenységet, melyet a trágyaevő Lamellicorniák ivadékgondozásuk során kifejtenek. Számítást végeztünk az egész legeltetési szezonra vonatkozóan a talajba hordott trágya mennyiségére vonatkozóan. Az április 24-től augusztus l-ig terjedő időszak alatt a trágyaevő Lamellicorniák ezen a területen 45 592,60 kilogramm, azaz 45,59 tonna trágyát juttatnak a talajba. Természetesen ezek a számok némileg idealizáltan tüntetik fel a trágyaevő Lamellicorniák tevékenységét; lényegében ezek a számok mintegy átlagértékeknek vehetők, azoktól mind pozitív, mind negatív vonatkozásban lehetnek eltérések. Láthatjuk tehát, hogy a kis trágyaevő Lamellicorniák milyen hatalmas munkát végeznek a trágyának a földbejuttatásával. Ez az ösztönös tevékenység nemcsak a bogárnak, illetve a bogár fajnak hasznos, hiszen az ivadékgondozás egy formája a galacsinkészítés, hanem a legelő talaját is javítja, s így közvetett módon hasznos az ember számára is. A száz napos legeltetési szezon során a 94 db szarvasmarha, 206,8 tonna trágyát termel. Ez a nagy mennyiségű és igen értékes alkotórészeket tartalmazó szerves trágya csaknem teljes egészében megsemmisülne az időjárási tényezők hatásának következtében, a trágyaevő Lamellicorniák ivadékgondozása és táplálkozása során azonban közel negyedrésze 45,6 tonna trágya a talajba kerül. Összegezve: vizsgálataink során sikerült megállapítanunk március, április, május, június, július, augusztus hónapokban egy-egy alkalommal történő gyűjtéssel, hogy egy kilogramm szarvasmarhatrágyában hány darab coprofág Lamellicorniát találhatunk; ezeknek az adatoknak az általánosításával, melyet a mikepércsi legelő területére vonatkoztatva végeztünk el, konkrét számadatokat kaptunk a trágyaevő Lamellicorniáknak az ember szempontjából is hasznos és igen nagy mértékű, aktív ivadékgondozó tevékenységéről. Hozzá kell azonban ehhez a megállapításhoz azt is tennünk, hogy a ganéjtúró bogarak 30