A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: A mikepércsi szikes legelő koprofág Lamellicorniái és legelőgazdálkodási jelentőségük
mit, ezért egy átlagértéket, napi 22 kg trágyatermelést vettünk szarvasmarhánként figyelembe. A mikepércsi Nagylegelő területe 15 katasztrális hold. Ezen a területen 94 szarvasmarha legel. A legeltetési idény hagyományosan a „Szent György napi" jószágkihajtással veszi kezdetét és a legelő nyári kisüléséig tart. Dátum szerint ez azt jelenti, hogy a jószág április 24. és augusztus 1. között, tehát ha a kihajtás és a behajtás napját is beszámítjuk, pontosan 100 napig tartózkodik a legelőn — a vasárnapokat is beleértve. A továbbiakban meglevő alapadatainkat át kellett számolnunk négyzetméterbe, hogy kellő összehasonlítási alapokkal rendelkezzünk. Tudjuk, hogy egy katasztrális hold területe 1600 négyszögöl. Egy négyszögöl területe 3,61 négyzetméter, így egy katasztrális hold területe 5776 m 2 . A 15 kh területű tegelő tehát 86 640 m 2 , azaz 8,66 hektár. Következő lépésben a legelőn levő jószág napi trágyatermelését kellett kiszámolnunk. Ha egy tehén naponta 22 kg trágyát termel, akkor 94 db tehén 94 • 22 kg-ot, azaz 2068 kg trágyát termel egy nap alatt. Ez így meglehetősen magas számnak tűnik, de ha elosztjuk a legelő alapterületével, akkor nem tartjuk irreálisnak, mert egy négyzetméterre csak 0,023 kg trágyatermelés jut. Az egész legeltetési idényt figyelembe véve a 94 szarvasmarha 100 nap alatt 2068 mázsa, azaz 206,8 tonna trágyát termel. Természetesen ez a trágyamennyiség nem kerül teljes egészében a talajba. Ha így lenne, akkor a szikes legelő mindenütt igen dús füvűvé válna. A napfény, a levegő, a szél és az esővíz hatására ennek a trágyamennyiségnek jelentős része hasznavehetetlenné válik a növények számára, mert ez a hatalmas mennyiség nem egyszeri alkalommal kerül a legelőre, hanem lényegében száz nap alatt és az eloszlása sem egyenletes, de talajbaforgatásáról sem gondoskodik az ember. Az, hogy az értékes szerves trágya mégsem megy teljesen tönkre, vizsgálataink szerint nagymértékben a ganajtúró bogarak tevékenységének köszönhető. Dolgozatunk egy megelőző részében már utaltunk arra, hogy a marhatrágyának a talajba juttatásában ezen a legelőn elsősorban a kisebb termetű ganajtúró bogárfajok játsszák a jelentősebb szerepet. Különösen az Onthophagus és az Aphodius fajok tevékenysége figyelemre méltó ebből a szempontból. Március Április Május Június Július Augusztus Egyedszám/kg trágya 18 db 25 db 128 db 109 db 98 db 47 db Bogársúly/kg trágya 0,972 g 1,35 g 6,91 g 5,89 g 5,29 g 2,54 g Talajba hordott trágya súlya/l kg trágyában levő b ogár által ' 37,8 g 52,5 g 268,8 g 228,9 g 205,8 g 98,7 g Legelőn található bogarak száma 37 224 db 51 700 db 264 704 db 225 412 db 202 664 db 97 196 db Az összes bogár által talajba hordott trágya 78,170 kg 108,570 kg 555,878 kg 473,365 kg 425,594 kg 204,111kg A legelőn levő bogarak súlya 20,1 dkg 27,9 dkg 142,9 dkg 121,7 dkg 109,4 dkg 52,5 dkg
