A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében
tőle származhat, mert az előbbi finomságához képest primitív, elrajzolt. Színezett kőrajz az a miniatűr mellkép, amelyet kevés pirossal és zöld festékkel élénkítettek, s amely gr. Tadeus Ledohovsky Debrecenben állomásozó osztrák tisztet ábrázolja. 39 Rajzok, akvarellek, pasztellek a XIX. századból A csekély számú XIX. századi egyedi grafikai anyagunk olyan értékeket foglal magába, mint Brocky Karoly, Székely Bertalan, Lotz Károly, Than Mór, Ligeti Antal, Benczúr Gyula, Zichy Mihály, Jankó János művei. Brocky Károly rajzművészetének gyöngyszeme múzeumunkban levő színeskréta rajza. Pár puha foltból, de tónusgazdagon alakította ki a hamvas fiatal női arcot. A porcelánosan fénylő színfoltok (vöröses barna, sárga) révén érzéki gyöngédséggel, bravúros könnyedséggel bontakozik ki a női arc viruló szépsége, bája. Hasonlóan, a technikai tudás maximális jelenlétét érezni Zichy Mihály orosz grófnőt ábrázoló, tust és temperát is használó, reprezentatív méretű akvarelljén. (7. kép) A gazdagon hulló meggypiros drapéria elé ültetett félalak kék ruhájának selymét, bársonyát, ékszerei csillogását, loknis haja aranyló szőkeségét, bőre feszességét bravúros anyagszerűséggel, illuziókeltően adja vissza Zichy. E múzeumunkban lévő műve alapján is nyilvánvaló, hogy méltán tartották kora egyik legjelentősebb európai művészének. Igazi reprezentatív mű Benczúr Gyula két nagyméretű szénrajza. Nemcsak a benczúri életműben jelentősek ezek az illusztrációk 40 , hanem XIX. századi anyagunk legkimunkáltabb, önálló rajzi remekei. Egy Schiller sorozat három darabja a „Stuart Mária", „A harang", és „Az orleansi szűz", amelyből az utóbbi kettő a Déri Frigyes hagyatékkal került múzeumunkba. Méretben és megoldásban a szó nemes értelmében vett reprezentatív darabok (128X95 cm-es szénrajzok), az 1870-es években készülhettek. Benczúr művészetének legjobb erényeit hordozzák: alapos rajz, kosztüm- és fegyvertörténeti előtanulmányokra utaló hűség, anyagszerűen szépen megjelenített természeti részletek („A harang" с rajzon,) vagy épületbelsők (az „Orleansi szűz" börtönrészletei). (8. kép) Míg Zichy és Benczúr művein főként a technikai tudás állandó jelenlétét csodáljuk, Székely Bertalan rajzain felfigyelhetünk a művész érzelmi kifejezésének jelenlétére is. Petőfi illusztrációin megfogalmazza saját Petőfi élményét, valamint a nőhöz, a szerelemhez kötődő hallatlan érzékenységét. Mint ismeretes, az 1870-es évektől foglalkoztatták Petőfi témák, több változatban megfestette pl. „Szeptember végén" с művét, amelynek egy korai vázlata a Déri Múzeum képtárában látható. A „Szeptember végén" két tusrajza is gyűjteményünkben van, ehhez csatlakozik az azonos formátumú, megoldású és azonos alakokat megjelenítő két „Tündérálom" illusztrációja 41 . A négy szépiarajz rokonságban áll azon műveivel, amelyek a Petőfi díszkiadásokban jelentek meg 42 . Az ovális alakú, nagyméretű szépiarajzok mindegyikén fehérruhás, szelíd szépségű nőalak és feketeköpenyes, karcsú ifjú jelenik meg. A „Szeptember végén" rajzok egyikén erdei padon ülő Júliát látunk, az előtte térdelő költővel. (9. kép) Másikon oromtetőn összeborulva ül a szerelmespár, tekintetük szomorú, jövőbe látó. A két alak zárt tömbjét részletgazdag növényi környezetben jeleníti meg a művész, különösen az erdei jelenetnél hangsúlyozza a harmonikusságot. A háttér fái puha lombként, védőén borulnak a szerelmesekre, az ágak szecessziós kaccsai azonban ideges, vibráló hatást keltenek. A repkény, az ág, az inda, a lá39 A múzeum dr. Losniczky Miklósné Rakovszky Lujza hagyatékából kapta meg ezt a miniatűrt. A múlt század 30-as éveiben a Rakovszky család mindennapos vendége volt a Debrecenben állomásozó, neve után ítélve lengyel származású tiszt. 40 Reprodukálva mindkettő Telepy Katalin: Benczúr monográfiájában (A Művészet Kiskönyvtára sorozat XXI. Bp. 1960). A két rajz szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria 1958-as Benczúr-emlékkiállításán. 41 A művek 1871-ben készültek. Szerepeltek Székely Bertalan 1955-ös, Műcsarnokban rendezett emlékkiállításán (rendezte az Országos Szépművészeti Múzeum). Képek mérete: 645X505 mm. 42 Az Athenaeum adta ki a Petőfi díszkiadásokat, majd olcsóbb változataikat is több ízben. Pl. 1874-ben, 1878-ban, 1889-ben. A Petőfi illusztrációkról Nagy Zsuzsa írt részletes tanulmányt (Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, 1952. Bp. 1953. 139—145. 251
