A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében

csatlakoztak olyan régi debreceni családok még élő leszármazottai, mint a Sárváryak, Sillyék, Könyves Tóthék, akik családi arcképeket (akvarell-miniatüröket, kőrajzokat, fényképeket), vedutákat adtak át a múzeumnak. 1909— 10-ben a Г/íű/y-hagyaték

2 részeként számtalan várábrázolás, történelmi kép, arckép került a grafikai gyűjteménybe. 1932-ben Bedő Rudolf, egyik legjelesebb magyar műgyűjtőnk ajánlott fel litografált debreceni városképeket. Az egyedi rajzok sora 1915-ben Lotz Károly műveivel gazdagodott, majd a húszas években, Déri Frigyes ajándékából Székely Bertalan, Zichy Mihály, Hegedűs László, Benczúr Gyula tus-, szénrajzaival, akvarelljei vei. A felszabadulás után részben állami támogatással, részben újabb családi ajándékozások útján szerezte meg a múzeum a XIX. századi grafika emlékeit. 1951-ben az ügyészség adta át magángyűjteményből

3 Pállik Béla hatalmas festményanyagát, amelyhez számtalan önálló rajz és vázlatfüzet tartozott. Ugyanakkor került át a városi tanácstól az a tizenként darabból álló sorozat, amely a milleniumi kiállításra készült és Debrecen legjelentősebb középületeit ábrázolta. Nagyjelentőségű a Múzeumi Központ 1953-as ajándéka: Ferenczy István szobrászművész „Társas Kötelezések" с rézmetszet sorozata. Az ötvenes években tovább gazdagodott az a kép, amelyet a korábbi években gyűjtött tárgyak már halványan megrajzoltak. Olyan rézmetszetek kerültek a múzeumba, amelyek debreceni kollégiumi rézmetszők munkái. Megszerezte a múzeum Kiss Sámuel több miniatűr arcképét, rajzát, valamint a két múltszázadi debreceni kőnyomda kiadványait. A magyar festészet jeles alkotóinak egy-egy rajzát is sikerült az utóbbi években megvásárolni: így Székely Bertalan tanulmányát, Ligeti Antal tájképét, Brocky Károly pasztelljét, Than Mór akvarelljét. XIX. sz.-i magyar rézmetszetek és rézkarcok A XVIII—

XIX. sz. fordulóján a rézmetszet egyeduralma jellemezte a magyar grafikát. Különös jelentősége volt a debreceni Református Kollégiumban folyó rézmetsző tevékenységnek,

4 hatása messze sugárzott. E munkát reprezentáló metszetek legnagyobb része a kollégiumi gyűjteményekben látható, a Déri Múzeum ilyen jellegű anyaga elenyésző. így csak pár olyan alkotót említünk, akik működése kapcsolatba hozható a Kollégiummal. Debreceni diák volt Lumnitzer János György,

5 s már itt, a Kollégiumban folytatott metsző tevékenységet. Későbbi, 1804-es műve I. Rákóczi Ferencet ábrázolja. A rézmetszet nem más, mint Westermayer (Kupeczky festménye után készült) metszetének tükörképe. 2 Thaly Kálmán (1839—1909) politikus, történész, a kuruc kor nagy kutatója. Az ő érdeme Rákóczi hamvainak hazaszállítása. 1881-től Debrecen országgyűlési képviselője. Hatalmas tárgyi- és írásos gyűjteményét a debreceni múzeumra hagyta, ennek java a Thaly szobában volt kiállítva. 3 dr. Csilléry András elkobzott vagyonából. 4 Az első kollégiumi rézmetszet 1749-ből származik, az „Énekeskönyv" címoldalát Kováts György díszítette. Farkas István, Kabai Mihály, a XVIII. sz. végén, Erőss Gábor, Pap József, Beregszászi Péter a XIX. sz. elején metszettek a Kollégiumban. Részletes irodalom: dr. Ecsedi István: A rézmetszés művészete a debreceni református kollégiumban (Debrecen, 1931). A rézmetszésre vonatkozó alapirodalom: Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története (Bp. 1951). Tóth Béla: a debreceni rézmetsző diákok с könyve (1976). 5 Lumnitzer János György (1783—1864) Debrecenben tanult, ő rajzolta a táblákat Sárváry Pál: A rajzolás mesterségének kezdete I. című, 1804-ben megjelent könyvébe. Ezután Drezdában, Bécsben tanult, tanított, majd Kézsmárkon. 1824-től Brünnben prédikátor, majd superintendens lett. Csak két metszete ismert. Irodalom: Mihalik József: Egy ismeretlen magyar rézmetsző (Múz. és Könyv. Értesítő, V. évf. 1911. 22—23.) 236