A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Varga Gyula: Déri Frigyes néprajzi grafikai gyűjteménye

3. Népi műemlékek, templomok, emlékművek 12, 47, 49, 50, 51, 52, 251, 321, 324, 329 4 Viselet élctkéo 1, 'з, 4, 5, 7, 8, 9, 11, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 55, 56, 57, 58, 59, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 81, 87, 88, 90, 91, 92, 95, 97, 100, 102, 103, 105, 106, 107, 108, 111, 112, 113, 114, 119, 123, 124, 125, 126, 127, 129, 130, 131, 134, 137, 139, 141, 143, 155, 156, 157, 161, 182, 183, 184, 187, 190, 194, 201, 202, 203, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 215, 217, 218, 220, 222, 223, 229, 230, 233, 246, 250, 255, 267, 279, 281, 282, 291, 292, 293, 297, 298, 300, 302, 304, 309, 313, 330, 331, S.7, S.10, S.15, S.16, S.17, S.18, S.19, S.20, S.21, S.22 5. Népművészet 80, 98, 99, 101, 104, 116, 118, 120, 121, 122, 128, 132, 133, 135, 138, 140, 142, 144, 145, 146, 147, 149, 150, 152, 154, 158, 160, 162, 163, 164, 165, 166, 167, 168, 171, 172, 178, 186, 188, 189, 191, 192, 193, 195, 196, 197, 198, 200, 204, 205, 206, 214, 216, 221, 226, 227, 236, 237, 253, 258, 260, 272, 294, 295, 301, 306, 207, 308, 318, 326 6. Közlekedés, teherhordás 23, 264, 266, 269, 270, 285, 287, S.3, S.4, S'5, S.10 7. Kerámia 148, 151, 159, 169, 170, 173, 174, 175, 176, 177, 179, 180, 259, 311, 312 8. Népi iparok 15, 54, 77, 89, 90, 94, 224, 228, 235, 259, 273, 278, 290, 299, 320, S.l 9. Földművelés 91, 92, 93, 96, 264, 265, 269, 270, 271, 281, 284, 286, 310, S.4, S.5, S.8 10. Állattartás, pásztorkodás 60, 61, 70, 73, 76, 79, 86, 97, 106, 124, 130, 207, 208, 209, 326, 330, S.2, S.6, S.19, S.20, S.21, S.22 11. Szőlészet, borászat 296, 314, 325, 327 Az alkotók néprajzi feljegyzései (egyes képekhez) 4. „A fonók a ház kiskapuja mellé, az uccára épített födeles töltésen ülnek; viseletük hétköznapi; kézi guzsalyról fonnak". (Undi Mária) 11. „Jellemző székely szekér, lószerszám, asszonyok kendős, magastetejű szalmakalapos fejjel. A kép a városi vásárból hazamenőket ábrázol." (Haranghy Jenő) 17. „A lányos gazda házánál szekérre rakják a menyasszony holmiját, a násznagy felülteti a menyasszonyt «nyiszoró» (nyoszolyó) asszonyokat s kiköszönti a házból. A szekér fenyőágakkal van díszítve («csetenyés»), csak asszonyok ülnek rajta. A férfiak a következő szekerekre telepednek, így mennek «csujogatással», hangosan, zeneszóval a legény házához." (Haranghy Jenő) 21. „Gazda udvarán disznóölés, azaz henteselés, darabolás. Az asszonyok a kolbásznak való «hur»-t mossák, hurolják; előttük és mögöttük sózandó és sózott szalonna táblák fehérlenek; kézikocsin a felbontásra váró perzselt disznó. Távolabb húst aprítanak kolbásznak. A háttérben ösztörüre akasztott féldisznók, amikről a szalonnát már lefejtették." (Haranghy Jenő) 24. „Az Alföld keleti szélén divó elül — oldalt tornácos ház. A tornác oszlopokat korlát köti össze, fent szárító lécek láthatók. A fedél kontyos, zsindellyel fedett. Hátul a tornáchoz támaszkodva kenderkévék száradnak. A ház és utca között virágos kert. A kerítés mellett a gazda feleségével." (Graul A.) 51. „A székelységen szokásos kerített templom, különálló haranglábbal, fedett cinterem kapuval. A torony átmeneti forma a szokásos erdélyi erkélyes típushoz." (Novak J. L.) 59. „Félegyházi guláysgazdához bejött a bojtárja a pusztáról." (Garay Ákos) 60. „Öreg Zubornyák Sándor cserénye Kis Bugacon 1898-ban. Esti megállás után a pásztorok körülülik a bográcsot. Balról jobbra: Árvái Péter bojtár, Lakatos Antal öregbojtár, öreg Zubornyák Sándor számadó, Bobály István lakos, ifjabb Zubornyák Sándor bojtár. A talyiga nem látszik." (Garay Ákos) 61. „Bugac (Nagy-Bugac), öreg Zubornyák István cserénye az anya barommal 1896-beli vázlat után. Reggeli indítás előtt nyári időben. A számadó a söprésen áll, az öregbojtár mögötte hosszú subában, az egyik bojtár lóháton jön be. A lakos feji a tehenet a bornyú karónál. Az anyabarom közt elvétve tinó is volt és egyéb. Ágasfán kasza és seprő." (Garay Ákos) 62. „Öreg Pajzs Mihály a feleségével Csököly (Somogy megye) a talpfán ülnek. Az egyik «szegiában» (oszlop) széles balta (Somogy megyei), bizsók (bicska), szita, kovász ágas és kovász keverő. Á másik szegláb a kamora falába van félig befalazva. A szoba ajtó peremén lóg a hosszú furuglya (5 lyukú) bőr kupakkal a fején, — mellette két fa békó. Az öregasszony fehérben ünnepnap úgy, mint hétköznap, az öreg ember bőr mellényben, szűrben — ami a többi somogyi 213