A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Vajda Mária: „Az Egri legény balladája” Balmazújvároson

nem történt volna meg. Az apja akkor már idősebb ember volt

24 és csak olyan 50 éves korig mentek aratni, mert csak azok mehettek, akik jól bírták."

25 A balladai konfliktus megvilágítására vegyük számba még azokat az adalékokat, amelyek élesebb fényt derítenek a balladában megénekelt történetre. Mindenekelőtt a társadalmi-gazdasági helyzetből kiindulva vizsgáljuk meg a ballada keletkezési körülményét. Alkotásunk születésének idején (1910) 12 418 lakosa volt Balmazújvárosnak, e hatalmas alföldi falunak, de egy lakosra átlag alig valamivel több mint fél hold föld jutott. A 445 111 katasztrális holdnyi határból ugyanis a falu népe mindössze 6754 kat. h-at művelt.

26 A határ többi része a nagybirtokosok kezén volt, akik földjüket nagybérlőknek adták ki. A falu fölött a nagybérlők uralkodtak. A határ igazi urai a Lichtscheinok voltak, akik a Semsey grófoktól 15—20 ezer hold földet béreltek. Ők szabták meg a munkafeltételeket, szakmánybéreket, részeskereseteket. A többi bérlő nem igen lépte át a Lichtscheinok normáit. Később, amikor a balmazújvárosiak is megkezdték a harcot a földért és a kedvezőbb munkabérekért, a helyi politikát is a Lichtscheinok, főleg Lichtschein Dezső vezette.

27 A szegény parasztság legnagyobb kereseti lehetősége Balmazújvároson az aratás és a cséplés volt. A XIX. század végén még tizedén arattak, a századforduló táján és azután már tizenegyedén és tizenkettedén, sőt Varga Antal szerint a XX. század elején, mikor a külföldi gabona erős versenye a gabonakonjunktúrát megszüntette, a birtokosok és bérlők veszteségüket úgy akarták kárpótolni és versenyképességüket biztosítani, hogy az aratást és cséplést tizenöt- tizenhat- tizenhetedén kötötték meg.

28 Az egyre növekvő kapzsiság az agrárszocialista mozgalom állandó táplálója volt. Balmazújvároson is megalakult a Várkonyi-féle földmíves szocialista párt. így egyre szervezettebben folyt a harc a kedvezőtlen munkaszerződések ellen. Ezt mutatták az 1897-től egyre gyakoribbá váló aratósztrájkok. A fejlettebb tudatú helyi munkaerő ellenállásának letörésére a bérlők a Felvidékről hozattak olcsóbb vándormunkásokat, s azokkal léptek szerződésbe.

29 Ezekkel került Balmazújvárosra a balladában szereplő Lakatos Sándor is. A kezdő arató számára azonban kemény próbát jelentett az újvárosi dűlt búza, amivel — úgy látszik — nem tudott megbirkózni és szégyenében öngyilkos lett. Érdekes, hogy az egri legény tragédiáját okozó dűlt búza mindössze kétmondatos szerepet kapott a balladában: Nem tudott a dűlt búzában haladni, Azír akar minden áron meghalni. Annak ellenére, hogy a paraszti munka embertelenül nehéz volt, számtalan szokatlan nehézséget rejtett magában, ritkán került sor magának a munkának 24 Lakatos Sándor apja 1910-ben 64 éves volt. 1870-ben 24 éves korában kötött házasságot. Egri Római Katholikus Egyház Házassági Anyakönyve IX. k. 74. 24. sorszám. 25 Krupa Sándorné Bóta Apolló Róza 68 éves egri asszony szavai. 26 Fényes Samu: A balmazújvárosi nép ínségének okai. Huszadik Század. XII. évf. (1911.) 538. 27 Veres Péter: i. m. 51—52. 28 Varga Antal: Balmazújváros története. Debrecen 1958. 205. 29 Az országos tendencia érvényesült Balmazújvároson is. L. Kosa László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. Ethn. LXXVIII. évf. (1967.) 35. 186