A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

tegeit sem. A felmerülő gondok, a közös összejövetelek igénye, a társas együttlét közösségteremtő ereje, egyre-másra alakította meg Balmazújvároson is az olvasóköröket. A levéltári források

13 alapján elsőként 1890. május 27-én alakult meg a Polgári Kaszinó, mely a módosabb gazdák köre volt. A lakosság csak úgy emlegette ezt a helyet: „megyek a kaszinóba". Még ez év június 15-én az Izraelita Hitközség Chevra Kadisa jótékonysági és temetkezési egylete alakult meg, tömörítve az alig 100 főt kitevő zsidó vallású lakosságot. Az első, tényleges olvasókör 1895. szeptember 9-én alakult meg Alsó utcai Függetlenségi és 48-as Népkör néven. A körök, egyletek megalakítását folytatták az újvárosiak, mert 1900. november 1-én megalakult a Polgári Olvasókör. A falu, majd később az ország történetében is számontartott eseményként kell ma már értékelnünk a Földmívelő Egylet 1901. március 24-i megalakítását. Ez volt az egyetlen olyan szervezett forma, amelynek tagjai a legszegényebb társadalmi rétegből kerültek ki. Ez az egylet képes volt szervezett csapattá kovácsolni tagjait.

14 Az áldozatvállalásukkal négy év múltán felépítették a Pacsirta utca és a Nádudvari utca sarkán saját székházukat. Központja volt a Földmívelő Egylet a mezőgazdasági dolgozók megmozdulásainak, olyan ember- és tudatformáló hatása volt, melyről Veres Péter tisztelettel emlékezett meg. Az öntudatosabbá váló szegényréteg 1908-ban már országos pártot alapított Országos Földmívelő Párt néven és saját újságot is kiadott Föld Népe címen.

15 1905-ben a korábbi évek sztrájkjai, országos megmozdulásai következtében a kör alakítás újabb lendületet vett a községben. Ekkor szerveződött az Olvasó Népkör és a Kossuth Kör. Ezeket tekinthetjük a Balmazújvárosban megalakult politikai, művelődési körök gerincének. Hiszen a később szerveződőitek témánk szempontjából kevésbé jelentősek. Többségük a két világháború közötti időszakban működött. Dolgozatunkban a Balmazújvárosi Múzeumban

16 található Kossuth Kör alapszabályát, jegyzőkönyvét dolgoztuk fel az alapítástól 1908-ig. Bemutatjuk az olvasókör felépítését, jellegét, másrészt a jegyzőkönyvi források lehetőséget adtak arra, hogy a kör tevékenységét, politikai irányultságát összehasonlítsuk más körökével. Az időhatárt pedig azért 1908-ban húztuk meg, mert ekkor Balmazújváros az Országos Földmívelő Párttal túlnőtt a község határain és bekerül az országos politikai vérkeringésbe. Ez igen fontos állomás volt. Meg kell jegyezni azt is, hogy a jegyzőkönyvek alapján a későbbiekben történt helyi és országos események egyáltalán nem kaptak helyet az írásos anyagokban, így csak áttételesen lehet következtetni a tagság politikai állásfoglalásáról. A Kossuth Kör a ma is meglevő és használatos kifejezés szerint a Németfaluban működött. A község alsóvégén levő település elnevezésének eredetét a XVIII. századi német betelepítésnél kell keresni. Az 1739. évi nagy pestis járvány elpusztította a lakosság felét és ezután került sor a lélekszám pótlására a betelepítésre. A kijelölt rész a Kis- és Nagy Szik között terült el. Itt kezdték új életüket a német családok. Első utcájuk a mai Kossuth utca volt. Varga Antal szerint: „nem alkottak soha külön politikai közösséget, noha ezt a területet napjainkig Németfalunak nevezték."

17 A betelepítés kimondatlan célja nemcsak a lakosság lélekszámának pótlása, a földesúri birtokra munkaerő biztosítása volt, hanem az itt élők „megszelídítése", engedelmes és hűséges alattvalók nevelése. Ez a szándék nem járt sikerrel, mert a beolvadást elősegítette az azonos társadalmi helyzet, az azonos vallás. Az asszimiláció gyorsaságára jellemző, hogy a második nemzedék már házasodott a magyarokkal.

18 A szellemi közösség kialakulását elősegítette, hogy Balmazújváros lakóinak döntő többsége református volt. A betelepültek és a helyiek felismerték, hogy helyzetükön csak 13 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Egyesületi alapszabályok IV. B. 915. 1. köteg 4. kötet 2. 14 Ónosi i. m. 205. 15 Béres Sándor: A balmazújvárosi agrármozgalmak történetéhez Alföld, 1969. 9. sz. 49. 16 A Balmazújvárosi Kossuth Kör alapszabálya. Balmazújvárosi Múzeum 75. 59. 3. Az 1948. március 14-én jóváhagyott változat. Az eredeti a háborúban megsemmisült. A balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyve BUM 75. 59. 2. A jegyzőkönyveket 1920-ban másolták be, mert a hitelesítést 1920. december 28-án jegyezte be Harsányi főjegyző. Innét folyamatosan vezették az 1969. január 19-én tartott utolsó gyűlésig. Ekkor megszűnt. 17 Varga Antal: Balmazújváros története 1945-ig. (Debrecen, 1958) 125. 18 Lengyel Imre: A balmazújvárosi német település (Debrecen, 1936) 4—6. 154