A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

létbe tömörültek a középparasztok és másba a szegényparasztok. A körök elnevezésénél a forradalmi hagyományokhoz való ragaszkodás nyilvánult meg. Széles körben terjedtek a Kossuth, 48-as, Liberális, Demokrata, Függetlenségi elnevezések. A hagyományokhoz való ragaszkodást alapvetően két vívmány motiválta, mely nélkül nem érthető meg történelmünk e korszaka. Az egyik a jobbágyfelszabadítás, melyet még Világos után sem tudott a Habsburg-ház meg nem történtté nyilvánítani. A másik elválaszthatatlanul összeforrt a nemzeti függetlenség gondolatával és vágyával még akkor is, ha csak időszakosan valósulhatott meg. Ez pedig nem más, mint a trónfosztás. Ez a két eredmény ivódott be — néha áttételesen — a parasztság tudatába, érzelemvilágába. Az olvasókörök kettős célkitűzése szorosan kapcsolódott egymáshoz. A fent vázolt eszmékben való hit irányultságot adott a politikai, a gazdasági és termelési kérdések megvitatására, mindez fontos összetartó ereje volt az alakuló közösségeknek. A művelődés már a politikai elkötelezettség irányát követte és ennek az igényessége, tudatformáló jellege és szórakoztató funkciója fontos volt a körök életében.

4 A műveltségi szint állandó emelését egyébként valamennyi kör esetében alapszabály rögzítette. Ennek következtében járattak újságokat, könyveket vásároltak, kisebb könyvtárakat működtettek. A szórakozás lehetősége a kuglizással, táncmulatsággal, társasjátékokkal, színielőadásokkal, kártyázással biztosított volt. A tisztikarok választásával, a tisztségek gyakorlásával a társadalmi életben való jártasságot is megismerhették. A kor politikai életének, pontosabban közéletének „demokratizmusa" tetten érhető a körökben. Vezetőjük a módosabb parasztok, iparosok, tanítók, hivatalnokok, olykor a papság közül került ki. Természetesen, attól függően, melyik réteg szervezte, alakította meg a kört. Ennek a jelentősége túlnőtt az elnöki tisztségen, hiszen a falu, vagy kisváros belső életében jelentkező bajokra, gondokra a maguk módján reagáltak az emberek. Ilyenkor igen lényeges volt, kinek a kezében van a vezetés, aki befolyásolni tudta a tagságot és esetleg távol tarthatta őket egy-egy megmozdulástól, sztrájktól vagy bérköveteléstől. A körök belső életére hatással voltak azok a politikai, gazdasági tényezők, melyekkel részben azonosultak, vagy éppen elítéltek. Ennek komoly motivációs szerepe volt a termelési és eladási forgalmak alakításában, ha tehették, részt vállaltak szabályozásukban, hiszen ehhez érdekük fűződött. Ez csak a vagyonosabb tagságból verbuválódott körökről mondható el. A nagybirtokrendszer léte, kizsákmányoló volta, a mezőgazdasági termelés technikai fejletlensége, a gépesítés hiánya, olyan ellentmondásokat tárt fel, melynek megvitatására, a helyzet megoldására, csak a legradikálisabb programmal rendelkező körök vállalkoztak. Ezekben a közösségekben vetődött fel a sztrájk, a bérharc, mint harci forma és itt szövődtek az olyankor romantikus elképzelések helyzetük megváltoztatására.

0 Az elégedetlenség, a reménytelenség, a kiúttalanság tiltakozó megoldási módjának igen sokan választották a kivándorlást. A századforduló környékén megindult folyamatnak tervező, szervező bázisát a körök jelentették. Itt határozták el nemcsak az egyéni, hanem a közösség több tagjának, a családoknak a közös kivándorlását Amerikába, vagy áttelepülését az ország más részére. A dualista államrendszer a gazdasági élet fellendítése érdekében nagyobb lehetőséget teremtett a nagybirtokosok, a bérlőtársaságok számára. Miben állt ez a fellendülés? A kiegyezés után indult meg a modern tőkés hitelszervezet kialakulása, nagyszabású vasútépítések, iparvállalatok alapítása, a nemesi nagybirtokok tőkés átalakulása, a városiasodás, új nevelési rendszerek bevezetése, technikai eszközök alkalmazása. Mindezek jelezték a kapitalista fejlődés előretörését Magyarországon. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a tendencia, az ismertetett történeti előzmények miatt, nem tudott megszabadulni a feudális maradványoktól. Természetesen meghatározó volt a Nyugat- és Kelet-Európa között kialakult évszázados fejlődési fázisdifferencia, valamint a munkamegosztás. A nincstelenek 4 Kiss Jenő: Az agrárszocialista olvasókörök történetéből 1887—1914. Magyar Könyvszemle 1959. 2. sz. Ebben a munkájában a szerző elsősorban Békés és Csongrád megyei példákat mutat be. A Hajdú megyei agrármozgalmak csak a hatvanas évek második felében kerültek megfelelő értékelésre. 5 Ilyen volt a balmazújvárosi tolsztojánus Testvéri Közösség Tányér Imre vezetésével. Kritikái értékelését ÓnosiLászló: Egy nagyközség a történelem sodrában Déri Múzeum Évkönyve 1971. (Debrecen, 1973.) 195—198. с munkájában végezte el. 152