A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története
rium 86 ' 87 ' 88 ' 89 . Az ügy elhúzódása folytán a városi tanács csak május 4-i ülésében tudott érdemben foglalkozni a beérkezett pályázatokkal. A gyógyszertár felállításának jogát Vecsey Viktor helybeli lakos és gyógyszerész, Liszkay Ferenc balmazújvárosi, Torjai György karcagi és Barcsay Károly nyíregyházi lakosok és gyógyszertár tulajdonosok pályázták meg. A tanácsülés, a városi közgyűlés felhatalmazása alapján, Vecseyt nyolcadik gyógyszerésznek titkos szavazással, általános szavazati többséggel megválasztotta és a felállítandó új gyógyszertárhoz kötött személyes jogot reá ruházta. 90 Ezt a döntést a Belügyminisztérium is tudomásul vette. 91 Ennek az ügynek ilyen részletes ismertetését, noha a rendelkezésre álló irattömegnek csak igen kis hányadát, az elhúzódó ügy folyamatos követéséhez szükséges, leglényegesebb részét használtam csak fel, azért tartottam szükségesnek, mert élesen rávilágít, hogy egy-egy új gyógyszertár felállításánál — a múltban — milyen ellentétes érdekek ütköztek össze. Nem tartották, de a gazdasági berendezkedés miatt, nem is tarthatták szem előtt a széles néprétegek érdekét, figyelembe véve a közegészségügy kívánalmait is. Az ilyen nehéz körülmények között engedélyezett gyógyszertár felállítása néhány hónap alatt megtörtént, mert annak első vizsgálata 1868. október 31-én volt. Az erről szóló tizenhat pontos jegyzőkönyvet 92 öttagú bizottság írta alá. A jegyzőkönyvből azt is megtudjuk, hogy Vecsey gyógyszertárát Reménység-hez címezte. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a gyógyszertár 93 tágas, világos; bútorzata az új ízlés szerinti, tetszetős. A többi helyiségeket s a bennük elhelyezett gyógyszereket is rendben találták. A szúrópróba szerűen megvizsgált anyagok minőségét is megfelelőnek találták. A jegyzőkönyvben leírt részletes vizsgálat és a megalkotott vélemény alapján a bizottság a gyógyszertárat minden további késedelem nélkül a közönség használatára megnyithatónak véleményezte. Vecsey gyógyszertára személyes jogát évek múlva, Balázs Ödönre ruházta át. A későbbi tulajdonosok közül dr. Gödény Sándor személyét kell kiemelni. Ő hosszú éveken keresztül igen élénk részt vett, nemcsak a helyi, de az országos gyógyszerészi közügyek intézésében is. Többek között évekig köztiszteletben álló elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debrecen-vidéki kerületének, egészen 1938-ban bekövetkezett haláláig. Halála után a gyógyszertárat leánya Gödény Ilona vette át, akit 1945-ben a Tiszántúli Gyógyszerész Egyesület választott alelnökévé. A gyógyszertár hosszú ideig a Csapó és Vár utca sarkán működött, ahol még Vecsey állította fel. Harsányi 1912-ben a Csapó utca 22. szám alá, egy gyógyszertár céljára készült helyiségekből álló, utcára nyíló épületrészbe helyezte át és korszerűen berendezte. Itt érte meg az államosítást, jelenleg mint a 16/16 számú gyógyszertár működik azon a helyen. A gyógyszertár tulajdon viszonyai: Vecsey Viktor (alapító) 1868—1887 Balázs Ödön 1888—1910 Harsányi Lajos 1911—1913 Bárány Sándor 1914—1919 özv. Spitzer Antalné 1920—1924 Laufer Miklós 1925—1928 Dr. Gödény Sándor 1929—1938 Gödény Ilona 1938—1950 A tizenkilencedik század igen mozgalmas volt a magyar politikai életben, ami maga után vonta időszakonként a gazdasági élet fellendülését, ez különösen a század első felében volt számottevő. Ez a fellendülés, illetőleg a felvilágosultsággal együtt járó haladás, meg86 HBmL IV. B. 1109/3—37; 1406/1868 87 OL К 150. 1868— IV. 7.—3979 (10323); 5224/1868 88 OL К 150. 1868— IV. 7.—3979 (10323); 775/1868 89 HBmL IV. В. 1109/1—158; 3342/1868 90 HBmL IV. В. 1109/а—37; 955, 1404, 1435 és 1478/1868 91 OL К 150. 1868— IV—7.—3979; 10323/1868 92 HBmL IV. В. 1109/1—184; 8357/1868 93 Ez alatt csak az officimát kell érteni. 132
