A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története

álló rövid három hónap alatt ilyen szakszerűen és gondosan rendezte be gyógyszertárát. A gyógyszerek természetüknek megfelelően remek üvegekben, porcelán edényekben, pikszisekben

71 tárolnak. Külön kiemeli a jelentés a csinos thékákat

72 és fiókokat. Azon véleményük nyilvánításával, hogy :„.. .a' nézőt szinte meglepik". Zilahy Sámuel tiszti főorvos és Zsebők József tisztiorvos 1843. április 27-én keltezett jelentésüket így fejezik be: „Miket e' szerént találván a' szóba forgó patikát közhaszon vételre tökéletesen el készültnek nyilváníttyuk, és ki nyithatónak ítéljük." Bészler a gyógyszertár ilyen huzavona után, nehezen megszerzett személyes jogát már 1857 novemberében Gölti Nándornak adta át.

73 Göltl alapító tagja és éveken keresztül könyvtárosa

74 volt a Debrecen—Biharmegyei Gyógyszerész Testületnek. A gyógyszertárát átvevő veje Tóth Béla pedig érdekes és tanulságos utazásokat tett

75

. A gyógyszertárnak ezután is több tulajdonosa volt. A gyógyszertárat alapításakor a Piac utca 5. szám alatt helyezték el. (Ez ma Vörös Hadsereg útja 18.) A 9. képen ezen a helyen látjuk a gyógyszertárat majdnem alapításkori állapotban, kissé korszerűsítve, az 1940-es évek végén. Az államosítást is ott érte meg.

76 A MÁV-igazgatóság terjeszkedése miatt 1952-ben arról a helyről Csapó utca 1. szám alá kellett helyezni, ahol jelenleg is mint a 16/10 gyógyszertár működik. 71 Esztergályozott fa edényeket kell alatta érteni, melyekben főképpen a szárított növényi és állati eredetű gyógyszerek, az úgynevezett drogok porát tartották a gyógyszertárakban. 72 Théka alatt a gyógyszerkészítő helyiségben (officinában) körbefutó bútorzatot, az állványzatot kell érteni, melynek felső része általában nyitott polcos volt, de az erősebb hatású szerek elkülönítésére záros ajtóval, esetleg tükrös ajtóval ellátott részek is beépítésre kerültek. A padlózattól felfelé pedig kb. 120 cm magasságig körbefutóan, különböző nagyságú fiókok és szekrény részek voltak benne. A 8. képen jól látható a tisztiorvosok által is méltán feldicsért, gazdag berakásokkal díszített szép kivitelű, politúros, biedermeier bútorzat egy része, a későbbi időkben. 73 Róthschnek i. m. 140. 74 A Testület 246 kötetből álló könyvtárát, Róthschnek a már többször hivatkozott munkája 184— 189. oldalain ismerteti. Tételesen felsorolva a könyvek címét, szerzőjét, kiadóját és a kiadás évét, megjelölve azok eredetét (ajándék, előfizetés vagy vétel). Természetesen ez a könyvtár az egyes gyógyszertárak és gyógyszerészek saját tulajdonában levő könyveken kívül volt. A Testület könyvtárában több külföldi gyógyszerkönyvet, tudományos szakfolyóiratoknak számos évfolyamát, valamint a természettudományok különböző ágával foglalkozó tudományos és népszerű műveket találunk. 75 Tóth Béla több érdekes utazásáról (Oroszország, Az egyiptomi bazár) számolt be különböző gyógyszerészeti folyóiratokban. Nagyon érdekes és színes beszámolóját az 1879. évi moszkvai orvosi kongresszusról a Gyógyszerészi Hetilap 1898-ban, 32 oldalas külön füzetként, karácsonyi ajándéknak, küldte meg előfizetőinek. Tóth elöljáróban írja, azzal a céllal indult útnak, hogy halvány fogalmat szerezzenek Oroszország kultúrájáról, humanisztikus intézményeiről, kereskedelméről, iparáról és gazdaságáról. Természetesen azt a sokrétű célt, ilyen rövid idő alatt és egy kongresszus keretében csak igen felületesen lehet megvalósítani, ennek ellenére több figyelmet keltő epizódszerű leírást tartalmaz beszámolója. Az egész útleírásból ki kell emelni azokat a részeket, melyekben a különböző orosz városok gyógyszertárainak meglátogatásakor szerzett élményeit megörökíti. Különös hatást tett reá a moszkvai világ patikában tett látogatás. Az erről szóló leírás a mai olvasó érdeklődését is méltán felkelti. A világ legnagyobb patikája egy, erre a célra épített kétemeletes épületben (palotában) van elhelyezve. A földszint két oldalát a kézieladás és a drogéria foglalja el. Az egész első emeletet (több teremben) a tulajdonképpeni gyógyszertár birtokolja. A közönség nem is érintkezik a gyógyszerkészítővel, rendelvényét a váróteremben veszik el s úgy kerül az a receptárius gyógyszerészhez. Az egész folyamatot az alapos ellenőrzéssel együtt részletesen leírja. A második emeleten a laboratórium, tulajdonképpen gyógyszerüzem működött. Abban az időben, az üzemnek mondható világ patikában 120 okleveles gyógyszerész dolgozott. Ebből is következtethetünk annak rendkívüli nagy forgalmára. 76 Debrecenben ez volt az egyedüli gyógyszertár, mely ilyen hosszú időn keresztül (közel száztíz év) egyazon helyen állt a közönség rendelkezésére, igen tágas nagy helyiségben. A tisztiorvosok is már az első vizsgálat alkalmával teremnek tisztelték az officinát. Legfeljebb a gyógyszertári munka jellegének megváltozása miatt, az évek előrehaladtával, egyes kiszolgáló helyiségek kisebbedtek meg, mert helyiség leadása után a megmaradt részek szétválasztásával szolgálták rendeltetésüket. 9 Déri Múzeum évkönyve 129