A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története

7. kép. A Fehér Hattyú patika részére készült címketervezetek, XIX. sz. első harmada dik század első negyedében magyar nyelvű címkék mellett német nyelvű címkéket is használt.

59 Beadványok jegyzőkönyve egyik 1831. május 18-i bejegyzéséből

60 értesülünk, hogy Tomasek Károly a Barts Dániel patikáját megvette, ezért kéri annak jóváhagyását. A tanács szokás szerint meghallgatta a városi orvosokat is s ezek véleménye alapján már 19-én a következő döntést hozta: „A tudósítás beadódván, nem állván ellen semmi nehézség, megengedtetik az esedezőnek, hogy a patikárius Barts Dániel úr patikáját által vehesse; és itten mint diplomaticus a maga patikáriusi foglalatosságát ezen városban híven és szorgalmatosan folytathassa". Tomasek Károly, aki gyógyszerészi oklevelét 1827-ben szerezte Bécsben, élt is evvel a felhatalmazással, mert mint Tamássy Károly hosszú évekig nemcsak a kari, de a városi közéletben is tevékeny részt vett. Az 1848—49-i szabadságharcban a nemzetőrségnél szolgált, utoljára századosi rangban. Az ilyen minőségben végzett cselekedeteit Róthschnek

61 igen színesen írja le. Nevét, a budavári Arany Sas patikamzúeum falán elhelyezett s a szabadságharcban részt vett gyógyszerészeket felsoroló emléktáblán is megtaláljuk. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Debreceni Gyógyszerész Testület 1861-ben történt megalapítása körül, melynek — fennállása alatt — elnöke volt. Sokat buzgólkodott ennek Debrecen-Biharmegyei Gyógyszerész Testületté való átalakításáért is, ami 1866-ban meg is történt. Itt szintén elnöki tisztet töltött be. Az 1874-ben megalakult Általános Magyarországi Gyógyszerész Egylet III. kerülete 4. járásának is igazgatója lett. E két utóbbi tisztét 59 Szembetűnők a címkéken alkalmazott igen finom és változatos elemeket tartalmazó díszítő rajzok. A tervező vagy kivitelező nem állapítható meg, de feltehető, hogy Debrecenben készültek, hiszen a rézmetszésnek és a nyomdászatnak nagy hagyományai voltak Debrecenben. Közel ebben az időszakban munkálkodtak a híres debreceni rézmetsző diákok is, de ez az időszak beleesik a Beregszászi Pál mérnök, rajztanár — iskolateremtő — működésének idejébe is. Az eredeti nyomatok a Tiszántúli Református Egyházkerület gyűjteményének tulajdona. 60 HBmL IV. B. 1011/1—81; 2858/1931 61 Róthschnek i. m. 135. 125