A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története
A jelentés leírja a patikában található szerek elhelyezését, valamint annak egyes helyiségeit is. A vizsgálat a gyógyszertárat rendben találta s a közönség részére megnyithatónak ítélte. A leírtakban ellentmondás van abban a tekintetben, hogy Fényes melyik egyetemen szerezte meg gyógyszerészi oklevelét, de ez lényegtelen, mert a tényen nem változtat, miszerint egyetemen oklevelet szerzett. Fényes gyógyszertárát később eladta Schveiger Ferenc gyógyszerésznek, hogy pontosan mikor, azt nem sikerült megállapítani. Erre nézve nem találtam pontos adatokat. Schveiger feltehetőleg 1816-tól volt itt gyógyszerész. Erre a város törvényszéke előtt folyt legkülönfélébb ügyei dátumaiból lehet csak következtetni, 19 ' 20 ' 21 mivel más adatott ittlétére nem sikerült találni. Schveiger a patika vételárát sem tudta fizetni, ezért megbízhatatlansága miatt Fényes rövidesen visszavette tőle a gyógyszertárat. Ezután Fényes 1817. szeptember 15-től bérbe adta, majd 1820. január 1-től örökáron eladta gyógyszertárát Péterffy Dánielnek és feleségének. A megkötött és betáblázott szerződés szerint Péterffy és neje Csonka Erzsébet 16 000 rhénes forintért vásárolta meg a gyógyszertárat, ezen összegből 4000 forintot fizettek készpénzben, míg a hátramaradt 12 000 forint lefizetését hat év alatt ígérték. Péterffyék azonban csak az első évben fizettek rendesen, utána csak keveset, vagy semmit. Fényes ezért 1823-ban beperelte őket. 22 A per folyományaként a Helytartó Tanács 1823. november 18-án Debrecen városának elrendelte a Péterffy gyógyszertára 1824. április 24-én való elárvereztetését. 23 Péterffy azonban 1824. február 7-én gutaütésben meghalt, ezért a m. kir. Kancellária 1824. március 12-én az iratokat felrendelte és azok megvizsgálásáig az árverést felfüggesztette. 24 Az iratok rövidesen visszaérkezhettek, mert 1824. április 26-i ítélet alapján, május 12-én a tanács Tikos István tanácsnokot megbízta a patikabeli orvosságok összeírásával és megbecsültetésével, valamint az adósok sorolásával és lehetőség szerinti kielégítésével. 25 Egyes adatokból 26 arra lehet következtetni, hogy a gyógyszertár már 1824 októberében elkelt. A beadványok jegyzőkönyvében 27 1824. november 25-i dátummal 5782. szám alatt Dömsödy aljegyző előadásában ez áll: „Patikárius Steer Károly keresztlevele és diplomája mellett kéri itt maradhatását." Végzés: „Megengedtetik az instánsnak az itt helybe lehető lakás, úgy a patika kinyitása is és a patika szerek árulása. Jelentse magát az instáns ez eránt physicus urak előtt is". Steer a gyógyszertár nevét tanácsi engedéllyel Magyar koronára változtatta. 28 A tanács 1839. október 31-i jóváhagyásával Steer eladta gyógyszertárát 28 a szatmárnémeti születésű Szilágyi Péter Mihálynak, aki oklevelét a Pesti Egyetemen szerezte 29 . A Magyar korona gyógyszertár reál jogát — mint azt egy későbbi gyógy szertár-vizsgálati jegyzőkönyvben olvashatjuk — a Nagyváradi Helytartósági Kirendeltség 1858. június 23-i 3179. számú átiratával ismerte el. 30 Szilágyi Péter Mihály 1859-ben bekövetkezett haláláig bírta gyógyszertárát, majd halála után özvegye bérbeadta azt Vecsey Viktornak. Ifjú Szilágyi Péter Mihály 1865-ben a Pesti Egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett s 1866-ban átvette a gyógyszertár vezetését, majd 1867-től ő lett a tulajdonosa. 3132 A gyógyszertár utolsó tulajdonosa Káposztássy Géza 1945-ben a gyógyszertár nevét Petőfire változtatta. 19 HBmL IV A. 1011/k—81; 292/1817 20 HBmL IV A. 1011/k—82; 467/1817 21 HBmL IV A. 1011/k—88; 250/1819 22 HBmL IV A. 1011/k—105; 449/1823 23 HBmL IV A. 1011/c—71; 259/1823 24 HBmL IV A. 1011/k—107; 146/1824 25 HBmL IV A. 1011/1—70; 2339/1824 26 HBmL IV A. 1011/1—71; 4726, 5019, 5076, 5149/1824 27 HBmL IV A. 1011/1—71; 5782/1824 28 Róthschnek i. m. 128. 29 HBmL IV A. 1011/k—200; 13/1845 30 HBmL IV B. 1109/1—155d; 588/1865 31 HBmL IV B. 1109/1—169d; 1855/1867 32 HBmL IV B. 1109/1—175d; 8162/1867 116
