A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században

ták, állati zsírok és testrészek, cor és priapus cervi, rókatüdő stb. fölött eljárt az idő. Lényegesen alacsonyabb a kemikáliák száma. Mivel a pontos összetételt megadó racionális nomenclatura később alakult ki, kivétel nélkül alkémiai, vagy iatrokémiai névvel vannak megnevezve. Hétszer találjuk nyomát, hogy a gyógyszertárt megvizsgálták. Időpontjuk 1783. november 20—1789. december 5-ig terjed. A hét bejegyzés tartalmilag azonos. Összegezve: a két physicus Ordinarius Weszprémi és Csapó doktorok egy kiküldött városi tisztségviselő jelenlétében a patikát rigorose, vagy rigorosissime megvizsgálták. A visitatió általában reggel 8 órától déli 12,30-ig tartott, amikor is a legnagyobb megelégedéssel távoztak. Meg kell emlékezni a Déri Múzeum patikaszobájában kiállított festményekről, tulajdonképpen festett ajtó- és szekrényszárnyak. Leírásukkal és művészi értékelésükkel Menyhárt József festőművész és restaurátor külön tanulmányban foglalkozott.

68 Az Arany Egyszarvú 1807-es leltárában kiemelten ilyen festményeket nem találunk, Menyhárt feltételezi, hogy később kerülhettek a gyógyszertár tulajdonába, esetleg a „Collectio Kazayana" részeként. A Városi Patika 177l-es Vécsey-féle leltárában van egyetlen adat, ami ezt támogatja. Nevezetesen az 58. oldalon a 25. sz. tétel: „Repositorium Ligneum cum Suis Cistulis, una cum Aethiope et picturis in toto — 400 Rhf." Tehát fából készült „receptura" szekrényekkel, asztal szerecsennel és festményekkel. Bútorokat szerecsen figurával díszíteni szokásos volt e korban. Pl. Győrben a Széchenyi patika szekrénye. A festményekkel és szerecsen figurával díszes bútort szokatlanul magasra értékelték, 400 forintra, ami viszont jó kvalitásra vall. A kérdést illetőleg Menyhárt kimerítő, szép tanulmányára utalok. „Zeininger Antaltól, ki a gyógyszertárat 35 évig bírta 1807-ik év Aug. 1-én a nála huzamosabban segédeskedett Kaffka József vette meg 20,587 frt. és 59 kr. váltópénzben, leendő apósa Fáber Venczel szűcs mester jótállása mellett."™ A német nyelven írott és sajnos sokszor olvashatatlan leltár szintén a Déri Múzeum tulajdonát képezi. Krause Ferencz provisor vette fel, aki fáradságáért 300 Rhénes forintot kapott, a városi könyvelő pedig 20 forintért revideálta. (Joseph Brumer Stadt Buchhalter p. Revisione 20 — für Ihnen Bemühung dem Provisor Honorarium für Inventur 300—.) A leltár gyógyszerész történeti érdekességekben bővelkedik. Kaffka József először bérelte a gyógyszertár mellett levő lakóhelyiségeket, később az egész házat megvette és bírta az 1840-ben bekövetkezett haláláig. Kaffka Józsefnek Fáber Máriával kötött házasságából egy fia született: Károly. Kaffka Károly szintén patikusnak ment, később Debrecen sz. kir. város tanácsnoka lett. 1848—49-ben lovas nemzetőr kapitány volt. Apja halála után, 1840-ben a patikát ő örökölte 8000 conv. forint értékben, de öt év múlva eladta. Felesége a dúsgazdag debreceni fűszerkereskedő Rickl József Vilmos leánya, Rickl Terézia volt. A gyógyszerészi pályát nem szerette és vagyoni viszonyai lehetővé tették számára a közéleti szereplést. „1846. Február 28-án a gyógyszertárat 8800 conv. forintokért, a marosvásárhelyi születésű és Pesten oklevelet nyert Róthschnek Károly vette meg, ki 1837-ik évben Űjfehértón egy gyógyszertárat állított fel s azt 1846-ban eladván, családjával együtt Debreczenbe költözött." A gyógyszertár reáljogát 1858-ban 9389. sz. alatt elismerte a nagyváradi Cs. k. helytartósági osztály.

70 68 Menyhárt József: Az „Arany-Egyszarvú" patika XVIII. századi festményei. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948—1956. (szerk. Balogh István, Debrecen, 1957) 67—77. 69 Róthschnek i. m. 122. 70 Róthschnek i. m. 123. 107