A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Történelem - Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században
Ekkor már folytak a tárgyalások a gyűjtemények eladásáról. A gyűjtemények megszerzéséért gróf Teleki Sámuel, a marosvásárhelyi „Teleki Téka" létrehozója, gróf Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója és az ifj. Jankovich Miklós versengett. Jankovich már meg is alkudott rá 2500 rhénes forintért. Eredetileg a teljes gyűjteményt 9000, az érem és ritkaság-gyűjteményt, az ún. ciméliumot pedig 3600 forintra becsülték. Végül is a gyűjtemények a Kollégium birtokába kerültek, amelynek adósa volt. Az egész vételára 2500 forint, 60 forint évjáradék és 100 forint temetési költség volt. Kazay irodalmi működést nem fejtett ki, de kortársai véleményéből kiolvasható, hogy munkásságával és élete példájával ő is tagja volt a XVIII-ik századi Debrecen tudós fiai nagyjainak, akik látva külföldet, minden tudásukat és erejüket elmaradt nemzetük felemelésének szentelték. A patikát Ördögh István 1795-től 1828-ban bekövetkezett haláláig bírta. 1828. okt. 6-án Tamássy György vette meg a ház nélkül 9000 váltóforintért. „Tamássy György 1850-ik évben meghalván, 4 kiskorú fiút hagyott árván, kiknek gondnoka, sógora, városi tanácsnok és volt gyógyszerész Kaffka Károly lett. A gyógyszertárat pedig Muraközy Károly vette ki haszonbérbe, 7 évre évenkénti 600 conv. frt bérletért 51 . 1857-ik évben Muraközy Károly, apósa Beör László gyógyszertárát megvévén, ezen gyógyszertár árverés útján Korányi Imrének 705. conv. frt évi bérért 1861. Jul. 20-ig adatott ki, mely idő elteltével, ismét Korányi Imre vette ki árverés útján a következő három évre, 1382. o. é. forintért. 5 * Közben a Cs. kir. helyt, osztály a gyógyszertár „reál jogát 1858-ban elismerte. „1864-ik év Júliusban Korányi Imre Nyíregyházán egy harmadik gyógyszertárt állítván fel, ezen gyógyszertár néh. Tamássy György fia Tamássy Ödön birtokába jutott, melyet ő 7 éven át 1871-ik évi Július végéig kezelt. 1871 Aug. 1-én helybeli születésű Örvényi Ottó vette meg ezen gyógyszertárat 25,000 forintért; 59 A patika 1899-ig volt Örvényi Ottó tulajdonában. 1900—1907-ig Szilcz Ferenc bírta. 1908-ban a Debreceni Első Takarékpénztár a tulajdonos, majd 1918—20-ban Heib Pál szerepel, utána 1922—1923-ban Gutwein László. 1924-ben veszi meg a gyógyszertárat Bánó Andor és övé is marad a gyógyszertárak 1950-ben bekövetkezett államosításáig. Ma ez a Hajdú-Bihar megyei Gyógyszertári Központ 16/20 sz. gyógyszertára. Helye a Béke útja (előbb Szent Anna utca) és a Vöröshadsereg útja kereszteződésében a Vöröshadsereg útja 50. sz. alatt volt, a városrendezés miatt 1976-ban megszüntették, Debrecen második gyógyszertárát, a máig fennálló „Arany Egyszarvú"-t 1772-ben állította fel Zeininger Antal patikárius. Ez a gyógyszertár ma, mint a Hajdú-Bihar megyei Tanács Gyógyszertári Központjának 16/21. sz. gyógyszertára csaknem eredeti helyén, a Kossuth és Sas utca sarkán működik. A gyógyszerész szakirodalom előszeretettel említi meg, hogy szemben a főúri és egyházi alapítású patikákkal „egyetlen XVIII. berendezésű, polgári alapítású patika maradt fenn Debrecenben" . 60 A patikát alapító Franz Anton Zeininger nagyváradi lakos, római katolikus és morva származású volt. Nicolsburgban született 1743. jún. 4-én 61 . Zeininger a harmadik volt, aki oklevelét a nagyszombati egyetem 1770-ban felállított orvosi karán szerezte meg. 1772. máj. 4-én végzett és már május 29-én Pozsonyban aláírta a patika felállítási engedélyét Csáky királyi biztos. 57 Rothschnek i. m. 119. 58 и. o. 120. 59 и. o. 120. 60 Nékám Lajosné: Régi magyar patikák (Budapest, 1971) 32., 33. 61 Lásd Halmai i. m. 102
